Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-05
18 A VMSZ győzött Zentán (Juhász Attila), Topolyán (Bábi Attila) és Kishegyesen is (Szügyi István), Adán a független Ürményi Ferenc, Magyarkanizsán pedig a reformpárti Körmöci Károly lett a városelnök. A főleg magyarok lakta Óbecsén a szerb beállítottságú Népi Demokrata Párt (NNS) jelöltje nyert V arga F. Józseffel (VMSZ) szemben, Temerinben a radikálisok nyertek. Újvidéken csak az utolsó szavazatok megszámlálása után derült ki, hogy a radikális Maja Gojkovic legyőzte az eddigi polgármestert, a demokrata párti Borislav Novakovicot, akinek az sem se gített, hogy a többi demokratikus párt is az ő támogatására szólította fel szavazóit. A radikális győzelem meglehetősen elkeserítette a tartományi székváros lakóit, köztük a húszezer magyart. Maja Gojkovic sikerét többek között a nagyszámú határon túli sze rb menekült betelepülésével és az ügyvédnőnek azzal az ígéretével magyarázzák, hogy legalizálja engedély nélküli építkezéseiket, és elengedi a büntetésüket. A háborús bűnös Vojislav Seselj követői (a Vajdaságban) Újvidék és Temerin mellett megszerezték a v árosvezetői tisztet Szenttamáson, Kikindán és Verbászon is. A vajdasági tartományi parlamenti választáson a korábbi hírekkel ellentétben a Szerb Radikális Párt (SRS), nem pedig a Demokrata Párt (DS) győzött, ugyanakkor a szélsőségesen nacionalista SRS nem tud kormányt alakítani sem önállóan, sem koalícióban másokkal. A háborús bűnös, Vojislav Seselj pártja 37, a DS 34 képviselői mandátummal rendelkezik. A harmadik a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselővel. Kasza József pártját követi héthét man dátummal, az Együtt a Vajdaságért többpárti koalíció, az ugyancsak hágai vádlott Slobodan Milosevic vezette Szerbiai Szocialista Párt, a legnagyobb szerbiai kormánypárt, a Szerbiai Demokrata Párt, illetve a Szerbia Ereje Mozgalom (PSS). A Vajdasági Reformp árt és a G17 Plus kétkét mandátum birtokába jutott, míg a Szabadka, a mi városunk nevű koalíció és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyegy képviselői helyet szerzett. Emellett négy független jelölt jutott be a parlamentbe. Egyetlen mandátum sorsa nem dőlt el, lehet, hogy a VMSZ kapja. Még nem tudni, hogy a DSnek sikerüle koalíciót alakítania eddigi partnereivel, a VMSZszel és az Együtt Vajdaságért tömbbel, vagy a radikálisok veszik rá az együttműködésre a szerb előjelű kisebb pártokat. A mosta ni erőpóba is bebizonyította, hogy két ellenzéki párt, a DS és SRS a legerősebb a szerbiai színtéren, a kormánykoalíció pártjai pedig újabb pozícióvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni. A demokraták Belgrádon kívül – ahol Nenad Bogdanovic eddigi polgárme ster nem túl meggyőző győzelmet aratott radikális ellenlábasa felett – 23 városban szerezték meg a vezető posztot, a radikálisok pedig összesen 19 várost mondhatnak magukénak. Meglepetést keltett a szocialisták (SPS) feltörése, akik vidéken tucatnyi polgár mesteri helyet szereztek, többet, mint Kostunica DSSe. Belgrádi elemzők szerint nem sokáig tartható fenn a mostani visszás helyzet, amelyben a kormányon kívüli pártok nagyobb befolyással rendelkeznek, mint Kostunicáék koalíciója. Predrag Markovic szerbi ai képviselőházi elnök tegnap azzal a bejelentéssel rukkolt ki, hogy amint elkészül az ország új alkotmánya (ami fél év múlva esedékes), haladéktalanul új választási törvényt dolgoznak ki, és nyomban kiírják az új választásokat minden szinten, beleértve a helyhatósági választást is. Ez azt jelentené, hogy a most megválasztott tisztségviselők megbízatása négy év helyett alig fél évig tartana. Félelem a Vajdaságban A belgrádi vezetésnek feltétlenül fel kell lépnie a nemzetiségek közötti feszültségek ellen a Vajdaságban, s le kell tartóztatnia a közelmúltbeli magyarellenes atrocitások tetteseit. Máskülönben az ultranacionalisták kapnak majd főszerepet ebben a térségben, amely pedig kulturális sokszínűségét tekintve egyedülálló Európában – írta tegnap a Le Soi r címû belga napilap. A szerb belügyminisztérium szerint a nyáron háromszáz olyan incidens történt a szerbek és a nemzeti kisebbségek között, amelyeket „etnikumok közötti” jellegűnek lehet minősíteni. Egy független szervezet szerint ma félelem tölti el a m agyar és a horvát lakosságot. A lap megjegyzi: immár Magyarországon is olyan incidensek történnek, amilyenek eddig ritkán vagy sohasem fordultak elő. Néhány hete feliratok gyalázták egy falu szerb kisebbségét, nemrég pedig köveket dobtak a budapesti szerbmontenegrói nagykövetség ablakaira. vissza Változásra vágytak már Szlovéniában Magyar Hírlap 2004. október 5.
