Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-04
10 ekkortájt. Az alacsony részvétel köztudottan a fegyelmezett és aktív radikális tábornak kedvez, márpedig Belgrádban és Újvidéken is az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS), illetve az ugyancsak ellenzéki Demokrata Párt (DS) jelöltje között dől el a verseny. Szerbiában vasárnap 134 város polgármes terét választják meg, a továbbjutott jelöltek 55 százaléka a DSből való, 30 százaléka az SRSből, 24 százaléka a Szerbiai Szocialista Pártból, 28 százaléka független, 10,5 százaléka pedig a legnagyobb kormánypárt, a Szerbiai Demokrata Párt jelöltje. A vajdasági magyarság szempontjából a legérdekfeszítőbb verseny Szabadkán és Csókán zajlik, ahol a VMSZ polgármesterjelöltje méri össze erejét a párttal stratégiai partneri viszonyban lévő DS jelöltjével. Közöttük szoros verseny várható. Bravúr lesz, h a a 86 százalékban magyarok lakta Magyarkanizsán a VMSZ meg tudja tartani a polgármesteri széket, mivel ott az első fordulóban a VMSZes Bacskulin István tizenkét százalékkal kevesebb voksot szerzett Körmöczi Károlynál, a nem nemzeti alapon szerveződő Vajd asági Reformpárt jelöltjétől. Elemzők szerint a VMSZ játszva megtarthatta volna a polgármesteri széket, ha a mostani városvezetőt, a népszerű Balla Lajos Lacit indítja. A párton belüli ellentétek miatt azonban a VMSZ vezetése másként döntött, amit utólag s okan hibának tartanak az MTI által megkérdezett pártpolitikusok közül. A VMSZ nyolc polgármesterjelöltje közül hét jutott tovább a második fordulóba, s 11 tartományi képviselőjelöltje maradt állva. Közülük Hallgató Sándor már az első körben abszolút tö bbséget kapott, s bejutott a tartományi képviselőházba, ahová az első fordulóban pártlistáról hat jelöltet juttatott be a VMSZ. A VMSZnek eddig 17 képviselője volt a tényleges jogalkotói jogosítványokkal nem rendelkező képviselőházban, de a párt négy évvel ezelőtt a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DS) listáján indult, ezért a végeredményt nem lehet majd összevetni a négy évvel ezelőttivel. Ugyanez igaz a polgármesterekre is, mivel őket most első ízben választják meg közvetlenül. vissza +++ kpj/krg 15.13 LMT 031004 3778 BP0116 4 230 MTIk1035 Magyar katonai temetőt avattak Ungváron kod: elhalálozás/nemzetiség/BELP/VEGY fk: HU ld: Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2004. október 3., vasár nap (MTI) - Ukrán katonai tiszteletadás mellett, magas rangú magyarországi és ukrán vendégek részvételével ünnepélyesen felavatták vasárnap Ungváron az első és második világháborúban elesett magyar honvédek központi katonai temetőjét. Ungvár Bercsényi utcai magyar katonatemetőjének a helyreállításában a Magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM), a Hadisírgondozó Iroda, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), az Ungvári Városi Tanács, az ungvári magyar főkonzulátus és Nyíregyháza polgármesteri hivatala vett részt. Ünnepi beszédében Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára köszönetet mondott azoknak a magyar és ukrán hivataloknak, szervezeteknek, amelye k támogatásukkal elősegítették az ungvári magyar katonai temető felavatását. Hangsúlyozta: a temető a nemzet szimbólumává válik, ha más ország területén található. Az 1996ban aláírt magyarukrán kormányközi hadisírgondozó megállapodásra utalva kijelentett e, hogy az a vonatkozó genfi konvención túlmutat, mivel a két szomszédos ország közötti kölcsönös bizalmat, a tudatosan vállalt közös felelősséget jelenti. A politikus kiemelte: az Ukrajnával kötött megállapodás abban különbözik a többi hasonló egyezm énytől, hogy igen hangsúlyos benne a regionális jelleg, s ez összhangban van az Európai Unió által szorgalmazott regionális együttműködésre való törekvéssel. Szabó szerint az ungvári katonai temető fontos a magyarmagyar kapcsolatrendszerben is, hiszen ez a hely újabb kötődési pontot jelent a kárpátaljai magyarságnak szülőföldjéhez. A magyar sorsközösség még erősebbé válik, hiszen az a nemzet, amely ápolja múltját, ősei emlékét, él és jó úton jár - tette hozzá. Személyes megjegyzésként Szabó Vilmos elmondta, hogy a második világháborúban nagyapjának a Kárpátok térségében veszett nyoma, ezért az ungvári magyar katonatemetőt az ő jelképes nyugvóhelyének tekinti.
