Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-28
27 bizottság esetében először néhány biztost, elsősorban a francia Edith Cressont támadták nepotizmus és hivatali visszaélések miatt. Egy 1999 márciusában kiadott független vizsgálat ezzel szemben úgy ítélte meg: a húsz tag "egyikének sincs a legkisebb felelősségérzete sem". Somogyit meghallgatják, de lehet, hogy várnia kell Az európai integrációs bizottság ma meghallgatja Somogyi Ferencet, aki november elsejétől magyar külügyminiszter lesz – így fogalmazott lapunknak Eörsi Mátyás. Az integrációs bizottság elnöke elmondta, hogy a kinevezési eljárás megkezdődött, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tájékoztatta Szili Katalin házelnököt, hogy november elsejétől kinevezi Somogyit. Hogy ez valóban így lesze, az azonban tegnap bizonytalanná vált. Elképzelhető, hogy Kovács László mindaddig miniszter marad, ameddig – valamikor november közepén – nem választják biztossá. Somogyi miniszterré pe dig csak akkor válik, ha a miniszterelnök javaslatára az államfő kinevezi. A jelölési folyamat nem számít. "A kormányfő alakítja meg kormányát, így Gyurcsány Ferenc álláspontjától függ a külügyminiszteri poszt betöltése. Somogyi Ferenc meghallgatása a par lamenti bizottságban ma kezdődik, ezzel külügyminiszterré válása napról napra biztosabb lesz" – mondta László Boglár kormányszóvivő. Az azonban továbbra is kérdéses, mikor foglalhatja el Kovács székét. Hogyan jutottunk idáig? Idén június végéig senki n em gondolt arra, hogy a portugál José Manuel Durão Barroso kezébe kerül az EU egyik legfontosabb pozíciója. Igaz, néhány nappal korábban még az se tűnt biztosnak, hogy rövid időn belül találnak valakit, akit az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakci ója megfelelőnek tart (lehetőleg néppárti), s egyben elfogadható a huszonöt tagország számára is. Barroso azonban kitűnő választásnak tűnt: egy kicsi és később csatlakozott ország miniszterelnökeként az újak támogatták, az iraki katonai invázió támogatójak ént elfogadható volt NagyBritannia számára is, a háborúellenes Jacques Chirac francia elnöknek pedig elég volt, hogy hozzá hasonlóan konzervatív. Hiába üzent hadat Barroso parlamenti szűzbeszédében a követeléseikkel előálló tagállamoknak, azok több esetb en olyan jelölteket delegáltak, akik alaposan megnehezítették a dolgát a 24 poszt elosztásakor. Az nem érhette meglepetésként, hogy több külügyminisztert, EUügyi minisztert, házelnököt és bukott miniszterelnököt delegálnak a tagországok vezetői, ám a lett Ingrida Udre személyében egy korrupcióval vádolt EUellenes politikus, Vladimír Spidlával pedig egy angolul alig értő államférfi is helyet kaphatott a grémiumban. Nemzeti osztozkodás Arra sem számíthatott Barroso, hogy elődje bizottságának egyik siker es tagja is a nemzeti osztozkodás áldozata lesz. Mario Monti versenyügyi biztosról van szó, akinek a helyébe Silvio Berlusconi kormánya az európai porondon addig ismeretlen EUügyi miniszterét, Rocco Buttiglionét nevezte be. Róla az első pillanatban tudni lehetett, hogy presztízsveszteséget hoz Olaszországnak, hiszen aligha kaphatja meg a rendkívüli befolyást jelentő versenyügyi tárcát. A Microsofttal vagy a CocaColával hősiesen – eurószázmilliókban mérhető eredménnyel – szembeszálló Montit vélhetően ille ndően megsiratták Brüsszelben, hirtelen jött eltávolítása azonban kevés lett volna annak a lavinának az elindításához, amely végül az egész bizottság bukásához vezetett. Bírálatok özöne A tagországok ráadásul sajátos igényekkel is előálltak. Berlin pél dául egy új gazdasági csúcsposzt létrehozását erőltette Günter Verheugen számára. Barroso azonban alaposan megkeverte a lapokat: az előző bizottságban is működők többsége új tárcát kapott, az újoncok pedig többnyire nem azt, amelyet kormányuk szeretett vol na. Csúcsbiztos nem lett, és számos fontos poszt kis vagy közepes államhoz került. Így lett a dán Mariann FischerBoel mezőgazdasági biztos, a holland Neelie Kroes pedig a versenyügyi poszt vezetője. Más kérdés, hogy merész döntésével Barroso a bírálatok ö zönét zúdította a fejére: FischerBoelt a férjének