Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-28
24 érvényesülésének bizonyítéka ugyanis az lenne, ha Juscsenko győzne; Janukovics elnökké választása éppen azzal lenne egye nértékű, hogy e szabályokat lábbal tiporták (felmerül a fehérorosz párhuzam is). A felmérésekre – amelyekben korábban inkább Juscsenko, mostanában inkább Janukovics vezet – nemcsak a fair play feltételezett hiánya miatt nem nagyon érdemes hivatkozni, hanem azért sem, mert Ukrajna még nem olyan kifinomult demokrácia, mint mondjuk az Egyesült Államok, ahol szintén nem megyünk sokra a véleménykutatások eredményeivel. Kétségtelen ugyanakkor, hogy egy bizonyos leegyszerűsítő értelemben Juscsenko valóban a nyugat , Janukovics pedig a kelet (Oroszország) melletti választást személyesíti meg. Juscsenko a kampányban azt ígérte, hogy tovább fogja egyengetni Ukrajna útját a nyitottabb és demokratikusabb társadalom felé; véget vet a Leonyid Kucsma elnökségének tíz éve alatt meghonosodott nepotizmusnak és korrupciónak; megjavítja a gazdasági és politikai kapcsolatokat az EUval és a NATOval, de az Irakban állomásozó 1600 ukrán katonát hazarendeli, mert őket Kucsma csak azért küldte ki, hogy jobb besorolást kapjon Bush e lnöktől. Janukovics gazdasági és szociális ígéretei nem sokban különböznek a Juscsenkóéitól, de szerinte Ukrajna jövőjének az a záloga, ha szorosabb kapcsolatokat alakít ki legnagyobb kereskedelmi partnerével, Oroszországgal – ez az álláspont nem választ ható el attól, hogy Janukovics az úgynevezett „donyecki klán” egyik vezére; az Oroszországgal határos ukrán bányavidéken pedig több orosz él, mint ukrán, s a moszkvai kapcsolat éltetése ott felér egy jobb biztosítással. Nagyobb távolságot tartana Washingto ntól és Brüsszeltől, de Kucsma protezséjeként Irakból nem hívná haza a katonákat. Ha a vasárnapi választás nem hoz világos eredményt, akkor november 21én második fordulót tartanak. A végkimeneteltől függetlenül azonban – véli az Economist Intelligence U nit előrejelzése – a politikai feszültség csak akkor fog oldódni, ha a győztes végrehajtja azokat a reformokat, amelyek már Kucsma elnöksége idején megértek, és erre bármelyik esélyes jelölt képes lesz. A választás a gazdasági trenden sem változtat, amel y az idei évre 12, jövőre 7,5, 2006ra pedig hatszázalékos GDPnövekedést tesz várhatóvá. vissza Barroso európai csapata szavazás nélkül megbukott Magyar Hírlap 2004. október 28. Már csak néhány perc volt hátra a sza vazásig, amikor José Manuel Durão Barroso, a következő Európai Bizottság elnöke bejelentette: visszavonja sokat támadott csapatának jelölését az Európai Parlament elől. Egy hónapot kért az új névsorra, és bizonytalan, hogy a kormányok – közöttük a magyar – kit jelölnek majd a következő körben. Az is kérdésessé vált, hogy november 1jén átadjae Kovács László a külügyminiszteri posztot kijelölt utódjának. Kormányválság európai szinten Nincs arra jogi szabályozás, mi történik, ha egy uniós biztosjelölt visszalép, vagy a bizottságot a parlament elutasítja, és hasonlóra nem is volt még példa az unió történetében – mondta el lapunknak Horváth Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának munkatársa. Az EUszakértő szerint jogszabálysértés semmiképpen nem tört énik. Jóllehet a Romano Prodi vezette bizottság tagjainak mandátuma október 31én lejár, a kinevezéstől számított öt év – az alapszerződésben meghatározott mandátum – még nem. A Prodibizottságot 1999 őszén eredetileg 2005. január elsejéig nevezték ki, kin evezését a bővítés miatt, a csatlakozási szerződésben rövidítették le. Prodi szóvivője tegnap közölte: a holland soros elnökség felkérésére vállalja, hogy 29 munkatársával együtt meghatározatlan ideig a helyén marad. (Ez Barroso ígérete szerint legfeljebb egy hónap lesz.) Horváth Zoltán szerint Barroso viszszavonulása az Európai Parlamentet erősíti, amelynek hatásköre alapján jogában áll elutasítani a bizottságot. Igaz, csupán a bizottság egészét, egyéni jelöltekről nem dönthet, legfeljebb véleményezheti a szakbizottsági meghallgatások alapján.
