Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-28
18 torkollta a város vezetőit, amiért útonútfélen a saját képmásába ü tközik. Akár őszinte volt Janukovics felháborodása, akár csak megjátszotta, az angol bigboard után szabadon „bigmord"nak, azaz „nagypofának" elnevezett gigantposzterek egyik napról a másikra eltűntek Kijev köztereiről. A látszólagos nyugalom persze egyá ltalán nem jelenti azt, hogy az ukránokat ne foglalkoztatná az október 31ére kiírt elnökválasztás. Épp ellenkezőleg, a múlt héten a HVG munkatársa nemegyszer lehetett szem- és fültanúja tömegközlekedési eszközökön, aluljárókban kirobbant heves politikai s zóváltásoknak. Múlt szombaton pedig az ellenzék több tízezres megmozdulást rendezett. A HVGnek nyilatkozó kijevi szakértők egyöntetűen felhívták a figyelmet arra, hogy nem volt még ilyen erőszakos és durva választási kampány az 1991ben függetlené vált or szágban. Különösen érződött ez az elektronikus médiában: az országos tévécsatornákon sugárzott politikai hirdetések javarészt Juscsenkót igyekeztek lejáratni. Mint Hlib Vislinszkij, a GfKUSM marketingcég részlegvezetője kifejtette, a kormányzathoz közel álló televíziókra egyszerre volt jellemző a félelemkeltés és annak sugalmazása, hogy Janukovics sokkal esélyesebb ellenfelénél. A kampányban fontos szerepet játszottak a semmiből felbukkant úgynevezett „technikai" jelöltek, akik a rájuk eső műsoridőben fő ként azt ecsetelték, mekkora veszély lenne az országra nézve Juscsenko megválasztása. Egyikük, Vladiszlav Krivobokov egészen odáig ment, hogy saját reklámfilmjében arra kérte szimpatizánsait, szavazzanak a kormányfőre. Az államgépezetet is a saját szolgá latába állította a 2002 novemberében kinevezett kormányfő, és ennek meg is lett az eredménye. Juscsenkónak az év elején még 20 százalékos előnye augusztus végére harmadára mérséklődött, szeptember derekára pedig teljesen elolvadt, sőt október első felében a miniszterelnök 23 százalékot rávert vetélytársára, akire csak a megkérdezettek 3132 százaléka szavazott volna. Az ukrán törvények szerint a választást megelőző két hétben már nem lehet közzétenni közvéleménykutatási adatokat, ám Mihajlo Pogrebinszkij, a kijevi Politikai Kutatási és Konfliktuselemző Központ igazgatója a HVG munkatársának elárulta, hogy az október 15e után készült felmérések szerint Janukovics tovább növelte előnyét. Igaz, Valerij Hmelko professzor, a kijevi Nemzetközi Szociológiai Inté zet igazgatója sietett leszögezni, hogy a 34 százalékos különbség még hibahatáron belül van, ráadásul tapasztalataik szerint a válaszadók ötöde ódzkodik elárulni, kire voksolna. Ezért a választás Hmelko szerint meglepetéseket is tartogathat. A több mint tízéves országlás után leköszönő Leonyid Kucsma államfő kijelölt utódának tekintett Janukovics persze nemcsak a közigazgatás és a média lojalitásának köszönheti előretörését, hanem néhány konkrét hangulatjavító intézkedésnek is. Így például szeptemberben az ukrán kormány 137ről 284 hrivnyára (1 USD = 5,3 hrivnya) emelte a minimális nyugdíjat, ami becslések szerint 10 millió hagyományosan fegyelmezettnek számító választót érint. Az emberek persze nem annyira ostobák, hogy ne értenék, milyen olcsó választ ási fogásról van szó - jegyezte meg Pogrebinszkij , de pragmatisták, és azt mondják, bárcsak több ilyen trükk lenne, annál is inkább, mivel a kisnyugdíjasoknak már szeptember végén a megemelt ellátmányt folyósították. A kijevi politológus szerint azonban Juscsenko és a mögötte álló A mi Ukrajnánk (NU) kampánya is elhibázottnak bizonyult. Nem a centrum felé nyitott, hanem - elsősorban a NUval választási szövetségre lépedt Julia Timosenko Blokkja (BJUT) hatására - radikalizálódott. Ez már önmagában is elria sztotta volna a szavazók egy részét, de a Janukoviccsal szimpatizáló média még rá is tett egy lapáttal: Juscsenkót jó esetben is az Egyesült Államok szálláscsinálójaként jelenítik meg, ha nem a náci Németországgal kollaboráló ukrán fasiszták politikai örök öseként. Juscsenko rejtélyes megbetegedése is inkább Janukovics malmára hajtotta a vizet - erősítette meg a HVG kérdéseire válaszolva Andrij Jermolajev, a Szofija szociológiai kutatóközpont igazgatója. Miután az ellenzéki elnökjelölt szeptember elején hasnyálmirigygyulladás tüneteivel kórházba került, kampánystábja azzal vádolta meg az ukrán titkosszolgálatokat, hogy meg akarták mérgezni. Lárvaszerűen felduzzadt arcával, akadozó beszédével Juscsenko valósággal sokkolta a közönséget, de az idegenkezűséget sem ő, sem az ügy kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság nem tudta bizonyítani. Nem csoda, hogy Kijevben megannyi pletyka terjedt el ezzel kapcsolatban. A leginkább hihető verziónak sokan azt tartják, hogy az 50
