Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-27
21 szavazáson. Barroso megígérte, hogy hivatalba lépése után azonnal akciótervet dolgoztat ki a diszkrimináció minden fajtája ell eni, még határozottabb fellépésre, s létrehozzák majd az emberi jogok európai ügynökségét. Emellett kötelezettséget vállalt: nem fog egy pillanatra sem habozni, hogy lemondásra kérje bármely biztosát, ha úgy látja, hogy az illető nem felel meg a tisztség k övetelményeinek. Ugyanakkor a legfontosabb gesztust nem tette meg: nem változtatott a viták középpontjába került olasz biztosjelölt, a nők és a homoszexuálisok helyzetével kapcsolatban ókonzervatív nézeteket képviselő Rocco Buttiglione feladatkörén. (Butti glionénak Barroso a bel- és igazságügyi biztos tárcáját adta, miközben elvileg éppen e tárca alá tartozik a diszkrimináció elleni küzdelem, a polgári szabadságjogok tárcája.) Ezt a jövendő EUbizottság elnöke azzal indokolta, hogy egy ilyen lépés több gond ot okozna, mint amennyit megoldana. Az újabb gesztusoknak annyi hatása mindenképp volt, hogy a szerdai szavazásnál a mérleg nyelvét alkotó liberálisok vezetője, Graham Watson újságíróknak bejelentette: ő maga azt javasolja majd frakciója tagjainak, hogy szavazzanak bizalmat a Barrosocsapatnak. Azonban rögtön hozzátette: nem hiszi, hogy az egész képviselőcsoport követné ezt az irányvonalat, a liberálisok ugyanis megosztottak. vissza Veszélyben az RMDSZ képviselete - Nem i ndulhat a novemberi választásokon a Magyar Polgári Szövetség Népszava 2004. október 27. Az már biztos, hogy nem lesz magyarmagyar választási megmérettetés a november 28i romániai parlamenti választásokon, de arra, hogy lesze még parlamenti képviselete az erdélyi magyarságnak, egyre nehezebb válaszolni. A megosztottság és a népességfogyatkozás másfél évtized alatt kritikus helyzetbe sodorta a Kárpátmedence mindeddig legerősebb magyar kisebbségi közösségét. A helyzet ma már annyira súlyos, hogy a lavinát elindító Tőkés László püspök próbálja helyrehozni a helyrehozhatatlannak látszót. A 2003 januárjában Tőkés László református püspök kezdeményezésére indult ún. autonómiamozgalom eredményeképpen három új magyar szerveződés jelent meg az erdélyi magyar politikai életben: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség. A nemzeti tanácsok kezdettől jelezték, hogy nem indulnak sem a helyhatósági (önkormányzati), sem a parlamenti választásokon. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) viszont - a választás szabadságát hirdetve az RMDSZ "egypártrendszerével" szemben - önállóan próbált indulni a legutóbbi helyhatósági választáson. A választási törvény (mind a helyhatósági, mind a parlamenti) a kisebbségi szervezetek indulási feltételeként szabja a képviselt kisebbség 15 százalékán ak vagy - a magyar és roma kisebbség esetében - legkevesebb 25 ezer tag támogatásának bizonyítását. A több mint 50 ezer aláírást gyűjtő MPSZ listáit a román Központi Választási Iroda formai okokra hivatkozva elutasította, jelezve egyben, hogy a listák tart alma kapcsán is törvényességi aggályok merültek fel. Az MPSZ és az erdélyi magyar ellenzék ezt diszkriminációnak érezte és nemzetközi fórumokhoz fordult. A FideszMPSZ kivizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte az Európai Parlament EPP frakciójánál az ügy kapcsán. A független bizottság elnöke Orbán Viktor lett. Míg a helyhatósági választáson a magyarmagyar megmérettetést Tőkés László nem ellenezte, a parlamenti választások esetében már a püspök sem támogatja az MPSZ önálló indulását, ehelyett valamiféle kompromisszumot sürget az RMDSZ és MPSZ között. A székelyud varhelyi polgármester, Szász Jenő által vezetett polgári formáció azonban megtiltotta híveinek, hogy részt vegyenek az RMDSZ által szervezett előválasztásokon, melyek során összeálltak a magyar területi listák, és megvonta a bizalmat azoktól, akik a tiltás ellenére megméretkeztek. Az MPSZ vezérkara sem a helyhatósági, sem a parlamenti előválasztáson nem vállalta a megmérettetést az RMDSZ jelöltjeivel, mindvégig elkülönített helyeket igényelt volna magának. A választók felé viszont azt közvetítették, hogy az RMDSZ elzárkózik az együttműködéstől. A szeptember végi MPSZ kongresszuson Szászék azt próbálták elfogadtatni a küldöttekkel, hogy jelöltjeik "demokratikus" román pártok listáin induljanak. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy ötletüket nem sokan támogatják, Szász bejelentette, hogy önállóan indulnak a választásokon, ha a "román hatalom nem
