Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-27
15 két évben: 2003 januárjától ez év szeptemberéig csaknem harminc népszavazásikezdeményezést regisztráltak. Népszavazások Európában Németországban az 1949es bo nni alaptörvény nem teszi lehetővé az országos népszavazást. A demokrácia közvetlen megnyilvánulásának intézménye az európai országok többségében létezik. Svájc szinte a népszavazások országa, az alpesi állam kormánya és parlamentje itt minden jelentősebb döntést a nép elé visz. A népszavazásoknak komoly tétje van, a referendumok eredménye minden jelentős kérdésben kötelező. Országos népszavazást az alaptörvény szerint egyébként döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani. Míg azonban az előbbi, ügydöntő népszavazás eredménye az adott kérdésről jogszabály megalkotására kötelezi az Országgyűlést, a véleménynyilvánító referendum "csak" a választók állásfoglalását tükrözi egy adott témában. Jogok és lehetőségek A Belügyminisztérium – i nformációnk szerint – jelenleg nem végez semmilyen kodifikációs munkát a kettős állampolgárság ügyében. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a hazai törvény eddig is elismerte a többes állampolgárságot, csakúgy, mint az európai országok többsége. A jelenlegi, 199 3as állampolgársági törvényünk egyebek közt úgy szól, hogy kedvezménnyel – egy esztendő alatt – megkaphatja a magyar állampolgárságot az, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, s Magyarországon lakik. A törvény legegyszerűbben úgy módosíthat ó, hogy az ittlakást kiiktatják a feltételek közül. Nagy jelentősége van a lakóhelynek az állampolgári jogok és kötelezettségek szempontjából is. Választójoga idehaza és általában a világ más részein is csak annak a többes állampolgárnak van, aki életvit elszerűen az adott államban lakik. Mivel a társadalombiztosítási ellátások többsége a munkavégzéshez köthető, várhatóan a nyugdíj- s a betegellátás a munkajogi szabályozástól függ. Aki itt fizet járulékot, az az ellátásra is jogot szerez. Figyelembe kell venni a vállalkozóként végzett tevékenységet, hiszen abból is adódhat járulékfizetési kötelezettség. A szociális kedvezményeket az állam a saját belátása adja meg itt élő polgárainak. A lakásépítési támogatás és például a szociális segély feltehetően sz intén az állandó lakhelyhez kötődik majd. A hadkötelezettség és az adófizetés az életvitelszerű tartózkodás helyén terheli a többes állampolgárt. Kétoldalú nemzetközi egyezménnyel ettől el lehet térni, a diszkrimináció tilalma azonban minden jog és kötel ezettség megállapításakor érvényes. vissza Sikertelen volt az erdélyi magyar – magyar csúcs Magyar Hírlap 2004. október 27. Szerző: Bogdán Tibor Az erdélyi magyarságon belül annyira kiéleződött a vita a Romániai Magyar De mokrata Szövetség (RMDSZ) és ellenzéke, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, hogy a szemben álló felek két markáns politikusa, Markó Béla és Tőkés László szükségét látta az egyezteté snek. A találkozót tegnap délelőtt tartották meg Kolozsváron. Markó Béla elzárkózott az MPSZ elnökével, Szász Jenővel való tárgyalástól. Tőkés László vállalta a közvetítő szerepét, ám sokra nem jutottak. Markó Béla lapunknak elmondta, a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság kiemelt célkitűzése a
