Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-27
13 Megtörténhet azonban az is, hogy tudomásul veszik az ol aszt, aki így megnyirbált jogkörrel léphet hivatalba. Nem tagadható, a magyar kormány is eleve rövidebbet húzott azzal, hogy kikezdték Kovács László személyét is, különösen amikor kiderült, olyan beosztást szánnak neki, amelyben vajmi kevés a szakértelme. Strasbourgban nem tettek nagy különbséget a Berlusconikormány kiszemeltje és a még Medgyessy jelölte magyar fődiplomata között, de az is igaz, hogy a nemzetközi sajtó nem azonos indulattal ítélte meg a két esetet. Buttiglione nyilatkozatait vaskosan komm entálták, míg Kovácsnál csak a hiteles rátermettség hiányát emlegették. A különbségtétel valószínűleg azzal magyarázható, hogy a homoszexualitást vadul elítélő és a női egyenjogúságot ostorozó álláspont az európai kultúra lényeges elvi kérdéseit érintő ide ológiai nézetrendszert tükröz. Olajat öntött a tűzre Renato Martino vatikáni bíboros nyilatkozata. A Buttiglione személyét, a pápa jó barátját, több enciklika társszerzőjét ért bírálatokat azzal a váddal utasította vissza, hogy ezek a kritikák "világi ink vizíciót" képviselnek a katolicizmussal szemben. Hiszen maga II. János Pál pápa pontosan ugyanúgy gondolkodik a homoszexualitás elutasításáról, az abortusz és a fogamzásgátlás tilalmáról, a házasság szentségéről, mint az Európai Bizottságba jelölt olasz. M artino bíboros újat ezzel nem mondott, de az inkvizíciós hasonlat még azokat a nyugateurópai közírókat is megdöbbentette, akik egyébként vallásos meggyőződésűek, és ha el nem fogadják is, de mint álláspontot tiszteletben tartják a vatikáni nézeteket. Nem túlzottan szerencsés – hangoztatták – annak a testületnek a képviseletében inkvizíciót emlegetni, amely a XVIII. századig ezrével küldött máglyára eretnekeknek bélyegzetteket, miközben Buttiglionét senki nem akarja tűzhalálra ítélni, legföljebb nem bízni r á egy olyan posztot, amely emberi jogi kérdésekben hivatott döntéseket előkészíteni. Ez a toleráns elutasítás az okok között kutakodva olyan politikai szempontra bukkant, amelyet a vitában minden egyébnél döntőbbnek lát. A Vatikán – e föltételezés szerint – az alapvető ideológiai megfontolások mellett azért védi körömszakadtáig Buttiglionét, mert úgy értékeli, hogy Brüsszelben és Strasbourgban nem egyszerűen a profán világnézetet ütköztetik a bibliai dogmatizmussal, hanem ellenséges indulatú lobbi szervező dött a Szentszék nemzetközi és európai befolyásának a visszaszorítására. Ennek a jelét látták abban is, hogy az állam és az egyház szétválasztásához ragaszkodó kormányok vonakodtak az európai alkotmányba beilleszteni a kereszténység alapvető kultúrhistória i érdemeit méltató passzust, ennél lényegesen szegényebb megfogalmazást fogadtak el. Mégpedig azért – ez a vatikáni vélekedés – , mert a Szentszéket nem akarják európai tényezőként elismerni, csupán egy érdekcsoportnak a többi között. Valószínűleg túlzott diplomáciai érzékenység diktálja ezt a sugalmazást. Olyannyira nincs szó ilyen szándékról, hogy amikor a laicitáshoz elvből ragaszkodó Chirac elnök legutóbb hazájában köszöntötte a szentatyát, azzal fogadta, "a katolikus Franciaország üdvözletét" tolmácsol ja. Európa közeljövője szempontjából volna üdvös, ha a Buttiglioneügyet minden fölösleges általánosítás nélkül döntenék el, miközben persze nem lehet teljesen mellőzni a személy keltette indulatokat. vissza Népszavazás ké t ügyben Magyar Hírlap 2004. október 27. Szerző: Joó Hajnalka Várhatóan mégis egy füst alatt mondhatnak véleményt az állampolgárok a kórházprivatizációról, illetve a kettős állampolgárságról, az egészségügyi intézmények magánosításának kérdése után az Alkotmánybíróság ugyanis megtarthatónak ítélte az utóbbi referendumot is. Elutasította a kettős állampolgárság ügyében elrendelt népszavazás elleni kifogásokat az Alkotmánybíróság, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendum megtar tásának így már nincs jogi akadálya. A szervezet sikeres aláírásgyűjtése után az Országgyűlés még szeptemberben rendelte el a népszavazást, ám miután a döntést megtámadták az Alkotmánybíróságon, a referendum sorsa eddig a taláros testület kezében volt. A k ifogások tegnapi elutasítása nemcsak azt jelenti, hogy a kérdésről szóló népszavazás megtartható, de arra is lehetőség van, hogy az államfő által két hete kiírt kórházprivatizációs referendummal egy időben – december 5én – foglalhassanak állást a választó k ebben a témában is. Az időpont meghatározása a köztársasági elnök joga, Mádl Ferenc – úgy tudjuk – támogatja a két referendum "összeházasítását". Sőt döntését az államfő információink szerint már holnap bejelentheti. (A Fidesz privatizációs kezdeményezés éről biztos nem lehet ebben az időpontban dönteni, a felvetést ugyanis még az
