Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-22
17 Az Európai Bizottság elnökének és tagjainak kiválasztási módja természetes módon vezetett el mind a júniusi helyzethez (amikor csak második nekifutásra sikerült elnököt találni), mind a most kialakult patthelyzethez. A biztosok kiválasztása ugyanis annak ellenére, hogy ők az összeurópai érdekek képviseletére lennének hivatva akár a ta gállamokkal szemben is, továbbra is a tagállamok kezében van. A tagállamok többsége ragaszkodott az "egy ország egy biztos" elvéhez is, így minden ország kormánya belpolitikai megfontolások alapján küldhet valakit a hazájának járó posztra, és nem alakul k i igazi verseny a portfóliókért, amelyeket minél jobb jelölt delegálásával lehetne elnyerni. Az alkotmány a változtatásokat is csak a következő utáni bizottság idején (elvileg tíz év múlva) vezeti be. De akkor is a földrajzi és népességi szempontok alapján osztogatnának biztosi helyeket "kiegyensúlyozott részvételt biztosítva a tagállamoknak", amelyek továbbra is maguk dönthetnék el, kit jelölnek. A bizottsági elnök ugyan több pluszjogosítványt is kapott, például a tárcák elosztásáról formálisan maga dönth et, ám az alkotmány életbe lépése után már akár a bizottság ötéves mandátuma idején is bármikor újraoszthatja a posztokat a testület tagjai közö tt. Sőt lemondásra is felszólíthat egyegy biztost vagy akár az egész testületet. Ezzel azt akarták megakadályozni, hogy a Santerbizottsághoz hasonlóan vezetőstül együtt mindenkinek távoznia kelljen, ha csak egyvalaki is súlyos hibát követ el. Ugyanakkor az alkotmányba végül nem került be az a javaslat, hogy a tagállamoknak három személyt kelljen jelölniük, melyek közül a bizottság elnöke választotta volna ki azt a jelöltet, akinek tárcát kíván adni. Pedig így könnyebben találhatott volna a tárcák vezetés ére alkalmas embereket, és nem külügyminiszterekre és volt miniszterelnökökre kellene bízni a szakügyeket. Az az ötlet sem kapott támogatást, hogy először osszák szét a tárcákat a tagállamok között, és azok az adott posztra keressenek megfelelő személyt. A parlamenti vita hevessége mögött ugyanakkor két dolog áll. Az egyik az európai szinten az ideológiai pártcsoportok között kiéleződött versengés. Sokkal fontosabb azonban, hogy követeléseikkel a képviselőcsoportok a parlament szerepét próbálják erősíteni. A nyáron a konzervatívok keménykedtek mindaddig, amíg a tagállamok végre a konzervatív Barrosót választották elnöknek, most a baloldal, a liberálisok és a zöldek próbálgatják az Európai Parlament erejét. vissza Magyarellen es koalíció készül? Magyar Hírlap 2004. október 22. S zerző: Molnár Norbert "Gusztustalan provokációnak", de egyéni akciónak tartják Pozsonyban a Magyar Koalíció Pártjának székházára dobott füstbombát. Magyar politikusok szerint a szlovákiai közhangulat vált ki durva reakciókat az emberekből. Újabb igen a reformra A szlovák parlament ismét elfogadta a hat egészségügyi reformtörvényt. Ivan Gasparovic államfő hétfő este adta vissza a honatyáknak újratárgyalásra a csomagot, mert az szerinte sérti az alkotmánynak az egészségügy ingyenességére vonatkozó kité telét. Most már az elnök nem vétózhat, az ellenzék azonban minden bizonnyal az alkotmánybírósághoz fordul. A honatyák megint elfogadták azt a jogi normát is, amely megszünteti a háromoldalú érdekegyeztető tanácsot, vagyis a kormány már nem köteles a szaksz ervezetekkel konzultálni az egyes törvények elfogadása előtt. Füstbombát dobtak a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának pozsonyi székházára szerdán este, ahol a párt kerületi tanácsának ülése folyt. Az épületben körülbelül húszan tartózkodtak, mindannyi ukat kórházba szállították kivizsgálásra, de szerencsére senkinek nem esett baja. A helyszínre érkezett a hadsereg vegyi gázokat elemző laboratóriuma is, s megállapították, hogy a vegyület nem volt veszélyes. Ebben a teóriában azonban nem hisz Bárdos Gyul a, az MKP parlamenti frakciójának vezetője. Szerinte nem lehet ártalmatlan az a gáz, amely hatására pillanatokon belül húsz ember fuldokolni kezd. A helyszínre sietett a parlament védelmi bizottságának ellenzéki elnöke is. Robert Kalinák úgy nyilatkozott: nem lehet véletlen, hogy az MKPnál robbantottak. Szerinte "gusztustalan provokáció történt", ám egyéni akcióról lehetett szó, amit nehéz megakadályozni. A helyszínt megvizsgálta a titkosszolgálat is, a rendőrség pedig állítólag már nyomon van a biztonsági kamerák felvételeinek vizsgálata alapján, de
