Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-22
15 „A választási költségvetés kudarcot hoz. Nem fogunk felelőtlen gazdasági és szociális politikát folytatni, nem akarjuk ezzel megszerezni a választók szavazatait” – tette hozzá ennek kapcsán. Sajtóértekezletükön Borrell meleg szavakkal üdvözölte a magyar miniszterelnököt, méltatva fiatalságát. Mint fogalmazott, látszik, hogy az új tagállamokba egyre inkább az új generáció kerül hatalmi pozícióba. „Spanyolországban a 80as években is a mi generációnk vette át a hatalmat” – emlékeztetett. Gyurcsány csütörtök este – munkavacsora keretében – találkozott José Manuel Durao Barroso leendő új bizottsági elnökkel is, míg pénteken a NATOfőtitkárral folytat megbeszélést. A brüsszeli vizit után vasárnap Gyurcsány Ferenc háromnapos hivatalos látoga tásra Japánba utazik. A miniszterelnököt több, a magyar – japán gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban kiemelt szerepet betöltő vállalat vezetője is elkíséri. Gyurcsány Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfővel és a japán üzleti szervezetek szövetségének vezet őivel tárgyal majd, és fogadja őt Akihito császár. Beszédet mond a kormány új Ázsiapolitikájáról és a magyarországi befektetési lehetőségekről, valamint különtárgyalást folytat a Denso, a Bridgestone, a Suzuki és a Sanyo elnökével. Október 29én a minis zterelnök az uniós alkotmány aláírására Rómába utazik. Az ünnepségen Kovács László külügyminiszter mellett Medgyessy Péter korábbi kormányfő is részt vesz. vissza Vesszőfutás: bajban Barroso és csapata Magyar Hírlap 2004 . október 22. Kovács László immár csak az egész Európai Bizottsággal együtt bukhat el az uniós színpadon: a megválasztott elnök, Barroso kiállt eddigi jelöltjei mellett. Európai paradoxon: a Kováccsal felálló bizottságot Szájer József és a konzervatív fr akció támogatja, Tabajdi Csaba és a baloldali képviselőcsoport azonban nem. Döntés jövő héten. A vatikáni lobbi erősödik? Rocco Buttiglione feladatköre szűkült ugyan, ám aligha remélhető, hogy ezzel megelégednek ellenzői. A kereszténydemokrata politiku s ugyanis egy percig sem csinált titkot abból, hogy a Vatikán tanácsadója, s nem mellékesen jó viszonyt ápol II. János Pál pápával. Sőt tegnap Habsburg Ottó e szavakkal kampányolt mellette: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az Európa keresztény értékekre alapozva épült fel. Aki ezt megtagadja, az saját magát tagadja meg.” Sokan, politikai szimpátiájuktól függetlenül, akár azt a deklarált uniós alapelvet is veszélyben érezhetik Buttiglione brüsszeli megjelenésével, amely szerint az EU vallás- és lelkiismer eti szabadságot vár el tagországaitól, ám nem szól bele az állam és az egyház(ak) viszonyába. Most azonban szinte biztos volt, hogy Buttiglione konfliktusba kerül majd azzal az Európai Parlamenttel, amely – természetesen semmilyen jogkövetkezménnyel nem j áró – határozatban ítélte el a művi terhességmegszakítás tilalmát. Végül az sem volt túl szerencsés, hogy nemcsak az össztűz alá vett Buttiglione kiáltott keresztényellenes inkvizíciót, de a múlt hét végén a Vatikán egy magas rangú tisztviselője, Renato Ra ffaele Martino bíboros is csatlakozott hozzá. Buttiglione kinevezésében bírálói a „vatikáni lobbi” újabb sikerét láthatják. Igaz, az elmúlt években az egyházi állam nyomásgyakorlása a vártnál jóval kevesebb eredményt hozott. Hosszas vita után végül is nem került az uniós alkotmányba az Európa keresztény gyökereire való utalás. Az állam és egyház szétválasztásának tiszteletben tartása melletti legfőbb érv a keresztény eredet ellen a muszlim Törökország esetleges felvétele volt. Az ezzel kapcsolatos vitában m eglehetősen ellentmondásos álláspontot képvisel a Szentszék. A Vatikán második emberének tartott Joseph Ratzinger bíboros többször is kemény szavakkal ítélte el a csatlakozás tervét, Angelo Sodano bíboros viszont közölte: politikai ügyekbe nincs beleszólás a a Vatikánnak. Egy vitás kérdésben azonban tagadhatatlanul jobban áll a Vatikán. Egyelőre kicsi a valószínűsége annak, hogy hajlandók lesznek boldoggá avatni Robert Schumant. Az EU alapító atyjának tartott francia államférfi nevéhez nem fűződik csodatéte l – szól az ellenérv. Márpedig az unió ma még aligha tekinthető csodának.
