Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-21
11 A megcsappant politikai befolyású amerikai magyar szervezetek világában egy új generáció szorít helyet magának, amelynek tagjai már máskép pen emigránsok, mint a régiek. A hét végén Clevelandbe látogató Orbán Viktornak mindkét körben vannak lelkes támogatói. „Clevelandi magyar szervezetek hosszú évek óta próbálkoznak, de eddig soha nem sikerült idecsábítaniuk Orbán Viktor urat. Most az egyi k tagunk ismét felvetette, hogy hívjuk meg, és ezt óriási szerencsén kre el is fogadta - mesélte a HVGnek Kőrösi János, az Egyesült Magyar Egyletek (EME) elnöke. - Személyes érdeke is van ebben a volt miniszterelnöknek, hiszen nagyon érdeklik az egyházak" - tette hozzá az 1902ben alakult, jelentős részben egyházi társaság okat tömörítő clevelandi szervezet vezetője. Elmondta ugyanakkor, hogy Clevelandben már nem olyan a magyar élet, mint régen, „amikor a városban sokfelé csak magyar szót lehetett hallani", és az EME működése is lényegében kimerül a március 15ei és október 23ai ünnepség megszervezésében. Az utóbbi ezúttal október 24én, a clevelandi Szent Imre katolikus templom alagsorában tartandó műsoros délután, amelynek fő szónoka természetesen Orbán Viktor lesz. „Vannak közöttünk nyilasok, fideszesek, szocialisták (k evesen), szabaddemokraták, katolikusok és protestánsok, elvhű és elvtelen amerikai hazafiak és magyar »hazaffyakÁ; az erdélyi magyarok autonómiáját az amerikai elnökválasztás egyedüli témájává kikiáltó és az Amerika jövőjét szem előtt tartva megfontoltan m érlegelő amerikai magyarok egyaránt" - érzékeltette a HVGvel Gereben István, neves oceanográfus az amerikai magyar emigráció politikai sokrétűségét. A tengerentúli magyarság egyik legtekintélyesebb alakja szerint a magyar szervezetek „a közös célok - a sz ovjet megszállás megszüntetése, a hazai ellenzék támogatása és a forradalom követeléseinek valóra váltása - fókuszba helyezésével éveken keresztül viszonylagos egységben működtek. A cél elérése után - mesélte Gereben - az együttműködést megtestesítő Északamerikai Magyar Szervezetek Koordináló Bizottsága 1990. október 23án megszűntté nyilvánította magát, megállapítván, hogy 1956ban kapott mandátumunk lejárt, a magyar nép érdekeinek képviselete ezután a szabadon választott magyar kormányok, s nem az emigrá ció feladata." A magyar egyletek, társaságok, szövetségek - összesen több mint 600 - egyre kevésbé játszanak szerepet a magyar és az amerikai politikában. A többségük egyébként is olyan, nonprofit egyesületként jegyeztette be magát, amely az adótörvény s zerint nem fejthet ki politikai tevékenységet. „Formailag teljesen amerikaiként működnek ezek a szervezetek - mondta a HVGnek Böröcz József, a Rutgers Egyetem szociológiaprofesszora, az ottani magyar intézet igazgatója. - Tartalmilag az a lényeg, hogy a m igráció lelki terheit a rendszerváltás után is viselő résztvevők jól és jó magyarnak érezhessék magukat, miközben az általuk dédelgetett magyarságképnek gyakran nem sok köze van a mai magyarországi vagy középeurópai valósághoz." Így aztán, teszi hozzá Bör öcz, a féltucatnyi legbefolyásosabb, jórészt egyleten kívüli itteni magyar értelmiséginek - köztük Gáti Károly politológusnak, Deák István történésznek - legalább akkora hatása van az USA Magyarországpolitikájára, mint az összes bejegyzett szervezetnek eg yüttvéve. „24 óra alatt bejutottunk Truman elnökhöz a Fehér Házba" - idézte fel a HVGnek a daliás időket Bertalan Imre, a szebb napokat megélt Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke. - Az amerikai magyar demokraták képviselőjeként egyszer még Carter elnökkel is együtt repültem a légierő egyes számú, elnöki gépén" - meséli az 54 éve Amerikában pásztorkodó református lelkész. A korábban Clevelandben, New Yorkban, New Jerseyben és másutt is egy tömbben élő magyarok - a 2000. évi népszámláláson 1,4 millió amerika i, az USA lakosságának 0,5 százaléka vallotta magát magyar származásúnak - azonban az idők folyamán szétszóródtak az elővárosokban. Ma már valamely magyar ügyben egy képviselői aláírás megszerzése is komoly fegyvertény. A néhány éve Amerikában tanuló Nagy Sándor azonban, mint a HVGnek felidézte, úgy gondolta, hogy a folyamat megfordítható, ha a magyar származású szavazópolgároknak sikerül érzékeltetniük választott képviselőikkel, hogy léteznek. Nagy tavaly megalakította az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kö zpontját (CHACR), amelynek közreműködésével néhány hónappal később létrejött a kongresszus magyar frakciója. A „konkurencia" nem fogadta kitörő örömmel az új szervezetet. Hámos László, az ugyancsak elsősorban határon túli magyar ügyekben három évtizede l obbizó Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke, egy időben Orbán Viktor miniszterelnöki tanácsadója szerint hiba volt Nagyék szervezkedése, a „kongresszusi magyar frakció hatékonyabban működött, mielőtt a nevén nevezték" - mondta a HVGnek.
