Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-19
8 Az erdélyi autonómia ké rdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Az EU erőteljesen ösztönzi az új tagállamokat arra, hogy európai regionális berendezkedést hozzanak létre — mutatott rá. EcksteinKovács Péter, Kolozs megyei RM DSZes szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvéleménykutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZre, hogy nem tá mogatja a kettős állampolgárságot. EcksteinKovács szerint az intézmény bevezetésének pozitív hatásai lennének az erdélyi magyarok anyaországi munkavállalása és ideutazása terén. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél — hangsúlyozta. Tamás Gáspár Miklós filozófus az autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: az erdélyi autonómiagondolat az erdélyi románság körében azért népszerû, mert "Erdélyben magasabb az életszí nvonal, jobbak a gazdasági körülmények (...), és nem kívánják az erdélyi adókból az elmaradott" területeket finanszírozni. Értesüléseink szerint a Kolozs megyei RMDSZ szerdán dönt arról, milyen formában vállal részt a kettős állampolgárság ügyében kiíran dó magyarországi népszavazásra mozgósító kampányban. Vannak olyan elképzelések is, miszerint a helyi szervezet képeslapokkal, vagy más formában küldött üzenetekkel keresi meg a magyarországi testvérvárosok polgárait, amelyekben arra kéri őket, hogy támogas sák a kettős állampolgárság kedvezményes megadásának lehetőségét a határon túli magyarok számára. vissza Alkotmányos lehet már az időközi választás is Magyar Hírlap 2004. október 19. Szerző: Joó Hajnalka A választás i eljárási törvény utolsó utáni pillanatban született módosításával az előzetes vészjelzésekkel szemben mégis biztosítható lesz, hogy a külföldön tartózkodó állampolgárok alkotmányban rögzített jogukkal élve részt vegyenek a voksolásban. A külképviseleti v álasztás módjáról több mint egy éve tart a vita a parlamenti pártok között. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF már korábban megállapodott, a Fidesz azonban hajthatatlan volt: sem a kormánypártok által támogatott elektronikus, sem az MDF által szorgalmazott levélb en történő szavazást nem tartotta elfogadhatónak. Az ellenzéki párt tegnap végül is belement az ideiglenes szabályozásba, a parlament pedig házszabálytól való eltéréssel el is fogadta a javaslatot. A pártok megállapodása szerint a módosítás a 2005. decemb er 31e előtti időpontra kitűzött országos népszavazásra és időközi országgyűlési választásra érvényes, azt követően a feleknek új megoldást kell elfogadniuk. A jelöltet állító szervezetek addig is – a voksolások szabályosságát ellenőrizendő – saját pénzen egyegy megfigyelőt küldhetnek a külképviseletekre. A tegnapi szavazáskor meglepetésre nem a Fidesz, hanem az SZDSZ szavazott nemmel. A kisebbik kormánypárt értesüléseink szerint a kétharmados többség meglétének tudatában (tehát kockázat nélkül) így kívá nt tiltakozni az ellen, hogy az általa legracionálisabbnak tartott megoldás, az elektronikus voksolás nem valósulhatott meg. Ha a parlament tegnap nem fogadta volna el a módosítást, a következő hónap voksolásai alkotmányellenesen zajlottak volna, azzal a veszéllyel is járva, hogy eredményüket emiatt bárki megtámadhatta volna a bíróságon. A törvénymódosítás szövegébe bekerült, hogy az eljárás már kitűzött választásokra is alkalmazható, azonban csak akkor, ha időközi választások esetén még legalább 25, a né pszavazásnál pedig 43 nap van a szavazás lebonyolításáig. Utóbbi korlátozás meglehetősen gyors cselekvésre szorítja a köztársasági elnököt. Bár az alkotmány szerint az államfőnek öt napja van a sürgősséggel kért kihirdetésre, ezt legkésőbb szerdáig meg kel l tegye ahhoz, hogy a nagy nehezen elfogadott módosítás a jövő hónapbeli időközi választáson hatályos legyen.
