Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-19
6 parlamenti választásokra vonatkozóan is beterjesztettek, illetve elfogadtak Bukarestben" - mondta. Egyben hozzátette: azt kérte az EPP elnökétől, hogy a bizottság működése folytatódjon, fe ladatát terjesszék ki a küszöbön álló romániai parlamenti választásokra is. vissza +++ kdl/ktl 18.03 LMT 181004 4120 Átszabják az olasz alkotmányt Népszabadság • Pogár Demeter • 2004. október 19. Itáli a újból nekivágott a föderalizáció útjának: a jobboldali többségű olasz képviselőház a minap elfogadta azt az alkotmánymódosítástervezetet, amely a jövőben húsz tartomány és autonómia szövetségeként képzeli el az olasz államot. Az 1948ban életbe lépett, és azóta alig módosított alaptörvény átírása a kormánykoalícióban részt vevő Északi Liga nagy sikerét jelenti. Az idegenellenes és euroszkeptikus pártnak, amely a kilencvenes évek elején még azért harcolt, hogy a gazdag északi tartományok Padánia néven el szakadjanak Olaszországtól, sikerült elérnie, hogy a szövetségi állam alanyai a jövőben nagyfokú önállóságot kapjanak a "tolvaj" Rómával szemben, s hogy a módosabb Észak egyre inkább magára, mintsem a szegény Dél támogatására költhessen. Miközben továbbra is központi kormányzat gyakorolja az ellenőrzést a stratégiai területek, így a külügy, a pénzügy és a gazdaságfejlesztés, valamint a védelem és a nemzetbiztonság fölött, addig az oktatás, az egészségügy és a helyi rendőrség irányítása a tartományok hatásk örébe kerül át. A szövetségi ügyekben a képviselőház, a helyi hatóságokat érintő kérdésekben pedig a szenátus lesz illetékes, megszüntetve a két ház illetékességének egybefonódását. Az Északi Liga "történelmi" vezetőjének, a szélütésből lábadozó Umberto B ossinak, és a helyébe lépett Roberto Calderoninak zsarolással sem sikerült megakadályoznia, hogy az alkotmánytervezetbe bekerüljön az un. nemzetiérdekzáradék. Ennek értelmében a kormány újratárgyalásra visszaküldheti, a képviselőház pedig érvényteleníthet i a tartományok azon rendeleteit, amelyeket az olasz állam érdekeivel ellentétesnek ítél meg. A nemzeti egység elsődlegességét és sérthetetlenségét a köztársasági elnök garantálja, megakadályozandó, hogy az ország visszasüllyedjen abba az állapotába, amely et Metternich a maga idejében úgy jellemzett, hogy Itália nem egy ország, hanem csak egy "geográfiai fogalom". Az új alkotmány emellett jelentős többlethatalmakkal ruházza fel a kormányfőt is, akit a fasizmus bukása után elfogadott alaptörvény szándékosan gyengének határozott meg. A miniszterelnöknek, akit a jövőben közvetlenül választanak meg, jogában áll majd az államfő és a parlament jóváhagyása nélkül kinevezni minisztereit, sőt feloszlathatja a törvényhozást is. Noha egyáltalán nem biztos, hogy a törv ény életbe lépésekor még mindig Silvio Berlusconi lesz a Chigipalota lakója, az ellenzék részéről elhangzott olyan vád is, hogy a módosítás a kormányfő "putyini" ambícióiból fakad. Az alkotmánymódosítás a tervek szerint februárban kerül a szenátus elé, h ogy aztán véglegesítésre a parlament mindkét háza ismét visszakapja. Az alaptörvény 43 cikkelyének megváltoztatását népszavazásnak kell jóváhagynia. Az ellenzék jó esélyt lát arra, hogy ennek segítségével megakadályozhassa "az állam egységének szétverésére irányuló" kísérletet, a föderalizáció támogatottsága jelenleg ugyanis mindössze 38 százalékos. A reformok a referendum pozitív kimenetele esetén is csak fokozatosan lépnek majd életbe. A kompetenciák szétválasztása azonnal megk ezdődik majd, de első megnövelt hatáskörű miniszterelnökét csak 2011ben, új típusú parlamentjét pedig 2016ban választhatja meg Itália.
