Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-12
5 keletkező többlet adóbevétellel, valamint az évi mintegy négyszázalékos gazdasági növekedés többletbevételeiből a rászorulókat fogják felkarolni. Ennek rövid távon lesznek vesztesei, de hosszabb távon az egész ország számára kedvező az ilyen politika. A miniszterelnök a vagyona és a - hagyományosan a munkások és a kisemberek érdekében fellépő - pártja irányvonala összeegyeztethetőségét firtató kérdésre kiem elte, hogy az MSZP az ország egészéért lép fel, egyrészt a gyarapodás, másrészt pedig az igazságosabb Magyarország eszméjével. Hangsúlyozta, hogy gazdagként is maradhat valaki baloldali. Politikailag baloldalinak lenni semmiképp sem jelenti azt, hogy szegé nynek is kell lenni. A baloldaliak nem a szegénységet akarják elosztani, hanem a növekvő gazdagságot. Aki azt állítja, hogy egy gazdag nem lehet baloldali, az azt is állítja, hogy egy orvos nem lehet egészséges, mert különben nem értené meg a páciensei pan aszait. A párton belüli támogatottságával kapcsolatban Gyurcsány emlékeztetett arra, hogy 73 százalékos többséggel választották kormányfőjelöltté, s úgy véli, ameddig a kormány politikája sikeres lesz, az MSZP támogatni fogja őt. Orbán Viktor és szemé lye összehasonlításával kapcsolatban kijelentette, hogy politikai elképzeléseik és szándékaik lényegesen különböznek egymástól. A miniszterelnök minden magyar kormány feladatának nevezte, hogy - a bel- és külföldön élő - minden magyar érdekében kormány ozzon, s kormánya hazafias kormány lesz. Magyarország számára nagyon fontos, hogy az anyaország magyarjai egy határok nélküli, új Európában egyesüljenek azokkal, akik a szomszédos országokban élnek. Kifejtette, hogy ma nagyon különböző a magyar kisebbségek helyzete, a legrosszabb a helyzetük az Ukrajnában és SzerbiaMontenegróban élőknek, azaz azokban az országokban, amelyeknek nincs vagy csak nagyon távoli kilátásaik vannak az EUtagságra. A kormánynak ezért olyan javaslatokat kell kidolgoznia, amelyek leh etővé teszik az ott élő magyarok számára a lehető legnagyobb mozgás, munkavállalási és tanulási szabadságot. Kormánya külpolitikai orientáltságával kapcsolatban Gyurcsány kifejtette, hogy a 90es évek elején meghatározott 3 nagy célt nagyrészt már el érték: Magyarország az EU és a NATO tagja, a környező országokkal harmonikus a kapcsolat, és javult az ott élő magyarok helyzete is. Elmondta, hogy újra kell körvonalazni a magyar külpolitikai célokat. Magyarország közepes nagyságú ország, amelynek nincs k özvetlen befolyása a világpolitikára, így a magyar külpolitikát mindenekelőtt a szomszédságpolitika fogja uralni. Kifejtette, hogy nagyon aktív szomszédságpolitikára fog törekedni, és jó alapot lát a visegrádi országok, valamint Ausztria és Szlovénia együt tműködésére. Első útja azért vezet Ausztriába - hangoztatta a kormányfő , mert viszonozni szeretné Heinz Fischer államfő gesztusát, aki először Magyarországra látogatott, és azért is, mert erős gazdasági, történelmi és emberi szálak fűzik össze a két orsz ágot. vissza +++ kdl/kti 10.51 LMT 111004 4904 BP0085 4 230 MTIk1020 Új szomszédjaival szorosabb kapcsolattartásra törekszik az Európai Unió kod: diplomácia/eu/NKSZ/KULP fk: EUR/HU/SZERBIA/UA ld: Veres B éla, az MTI tudósítója jelenti: Luxembourg, 2004. október 11., hétfő (MTI) - Szorosabbá kívánják tenni az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatait az EU északi, balti és középeurópai tagállamai, de azt is remélik, hogy a közelgő elnökválasztási kampány ti sztességes és átlátható lesz az országban. Az EU új szomszédjai közé tartozó Ukrajnával kapcsolatos uniós törekvések szerepelnek egyebek között az EUtagországok külügyminisztereinek hétfő délelőtt Luxembourgban kezdődött ülésén, különös tekintettel az elnökválasztás tisztaságát, illetve a sajtószabadságot övező aggodalmakra. Mások mellett Németország és Lengyelország kérte, hogy a kérdést tekintsék át a szavazás közeledtével. Szóba került az EUukrán viszony azon a szűkebb körű találkozón is, amel yet a külügyminiszteri ülés előtt, vasárnap este tartottak ugyancsak a kicsiny EUtagország fővárosában. Tizenegy középeurópai, balti és északi EUtagország - köztük Magyarország - egyetértett annak fontosságában, hogy fűzzék szorosabbra a kapcsolatokat a z unió és Kijev között. Diplomaták közlése szerint a - részben miniszteri rangú - résztvevők közül többen úgy vélték, hogy további uniós perspektívákat kell nyújtani Ukrajnának, illetve törekedni arra, hogy támogatást kapjanak az országot az unióhoz közelí teni szándékozó ukrán politikai erők. A huszonöt külügyminiszter találkozóján szót ejtenek a vajdasági incidensekről is. Valószínű, hogy a miniszterek elé kerülnek az első jelentések azok közül, amelyeket az Európai Unió tagországainak belgrádi
