Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-11
10 A botrány miatt lemondott Vladimír Mitro, a SIS, a titkosszolgálat főnöke. Helyébe Ladislav Pittner, a kormányfő egyik bizalmasa lépett, aki szigorú vizsgálatot, indokolt esetekben elbocsátásokat is ígért. A nyomozás még tavaly megkezdődött, de bizonyítékok híján megfeneklett. Ezután elsősorban a közvélemény és több politikai tömörülés - köztük a Magyar Koalíció Pártjának követelésére - idén folytatódott. Az ügyet a katonai ügyészség vette át. Időközben a rendőrség bizonyítékok hiányában megszüntette a nyomozást Mikulás Dzurinda gyanújának és feljelentésének ügyében, mert a nyomozók nem találtak semmiféle csoportot, amely valamiféle lejáratásokban tüsténkedne. Maradt hát az a feltevés, amely szerint a miniszterelnök a lehallgatás i botrányok kieszelőiről és végrehajtóiról igyekezett elterelni a figyelmet. A rendőrség bejelentését a két legbefolyásosabb szlovák politikai napilap, a pozsonyi Pravda és a Sme egyaránt úgy kommentálta, hogy a kormányfő hazudott. Mire ő becsületsértésért ötöt millió korona kártérítést kérve, beperelte a két újság kiadóját. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. A közelmúltban újabb botrány robbant ki. Jaroslav Spisiak szlovák bűnügyi főigazgató bejelentette, hogy rejtélyes módon eltűnt egy fontos kaz etta. Ezen a belügyminisztérium korrupcióellenes osztályának munkatársai azt a beszélgetését rögzítették, amikor Pavol Bielik, Pozsony egyik elővárosának, Récsének (Raca) a polgármestere ötmillió korona (hozzávetőleg harmincmillió forint) csúszópénzt kér a z Invest In cégtől, nagy értékű önkormányzati megrendelés fejében. Érdekes módon a személyes találkozót megbeszélő, következő telefonbeszélgetés hanganyaga nem tűnt el, csak az a felvétel, amely a perben bizonyítékként is felhasználható. A polgármester és a belügyminiszter Ennek az ügynek a pikantériáját az adja, hogy a récsei polgármester a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetőségi tagja. Vladimír Palko belügyminiszter pedig ugyanennek a pártnak az egyik alelnöke. Elsősorban a Markíza kereske delmi tévé harsogta azonnal, hogy bűnpártolás esete forog fenn, ezért a tárcavezetőnek azonnal távoznia kellene. Ugyanígy vélekedett több ellenzéki, sőt, kormánypárti politikus is. - Fejlett demokratikus országban a belügyminiszter azonnal lemondana. Ha Vl adimír Palko nem így cselekszik, akkor azt igazolja, hogy Szlovákia valóban a korrupt országok közé tartozik - hangsúlyozta Lubomír Lintner, a liberális kormánypárt, az ANO egyik ismert politikusa. A miniszter azonban nem hajlandó venni a kalapját. Azzal érvel, hogy a lehallgató berendezések egyre gyakrabban romlanak el. Műszaki hiba miatt vált használhatatlanná az ominózus felvétel, amelynek írásban rögzített változata viszont nem tűnt el. A kis halak és a nagyok Közben végre befejeződött a nyomozás Pav ol Rusko és az újságírók lehallgatásának az ügyében. Hivatali visszaélés és a törvénytelen lehallgatások eltitkolásának alapos gyanúja miatt feljelentettek három magas rangú titkosszolgálati tisztet, akiket egyébként időközben Ladislav Pittner elbocsátott. - Ők csak a kis halak, mert a lehallgatások megrendelőit aligha sikerül megnevezni. Erre nincs politikai akarat - mutatott rá Ivo Samson, neves szlovák politikai elemző. Véleményével Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a titkosszolgálatokat fe lügyelő parlamenti bizottság tagja is egyetért: - A Magyar Koalíció Pártja már hónapokkal ezelőtt azt javasolta, hogy vegyük ki a lehallgatásokat az egymást visszaélésekkel gyanúsítgató, s egymásra mutogató belügyminisztérium, illetve a titkosszolgálatok h atásköréből. Hozzunk létre önálló hivatalt, amely a parlament szigorú felügyelete mellett végezné ezt a feladatát. Ezzel lényegesen csökkenthetnénk a pártok befolyását. Szavakban csaknem mindenki egyetért kezdeményezésünkkel, de a valóságban a legtöbben gá ncsoskodnak - közölte lapunknak nyilatkozva. Nem nehéz kitalálni, hogy miért. A legtöbb szlovák politikai tömörülés már a két év múlva esedékes újabb képviselőházi választásokra gondol. A kormánypártiak, valamint az ellenzékiek nagy többsége a voksolásokat megelőző politikai iszapbirkózásban és sárdobálásban egyaránt hatásos fegyvernek tartja a politikai ellenfélről - akár törvénytelen úton szerzett - bizalmas információkat. Ezért az álszentek
