Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-01
14 továbbra is úgy gondoljuk, hogy Medgyessy Péter rosszul döntött, amikor őt jelölte biztosnak, ám fontosnak tartjuk, hogy az európai és a magyar sze mpontból fontos energiaügyi kérdésekben szót tudjunk érteni." - mondta Szájer. vissza Halmai Katalin (Brüsszel) Beszélgetés Czuczai Jenővel, az Európai Jog Világszövetsége alelnökével Legyen népszavazás az EUalkotmányról! [20041001] Miért kell ön szerint népszavazás az EUalkotmányról, ha az alkotmányos szerződés gyökeresen nem alakí tja át az uniót az alapszerződések jelenlegi rendszeréhez képest, és új hatásköröket sem delegál uniós szin tre? Volt már népszavazás a tag ságról, minek rövid időn belül megismételni? Határozott meggyőződésem, hogy az EU alkotmányos alapszerződését Magyarországon is legalább vél eménynyilvánító népszavazásra kell bocsátani. Tévedés, hogy a szerződés gyökeresen nem al a kítja át az EU alkotmány os rendszerét. Igen jelentős változások lesznek, az új szerződés például eltörli az unió eddigi h á- rompilléres szerkezetét, az EU jogalanyiságot kap, és a jelenlegi úgynevezett 3. pillérre (rendőrségi és iga zságügyi együttműködés büntetőügyekben) is kiterje sztik a közösségi módszertant, azaz a teljes jogharmon izációs folyamatot. Ez óriási változás és kihívás például a magyar bűnügyi jogtudományoknak. Igen jelentős változás, hogy az alkotmányos szerződés II. fő része, az alapjogi charta a ratifikációval kötel ező lesz. De új uniós intézményekről is beszélnünk kell 2007 után, mint például az Európai Főügyészség, amely hatásköri változást is jelent, és még hosszan folytathatnám. Ami pedig a népszavazás időbeli kérdését illeti, ha Dáni á- ban és Írorszá g ban rövid idő n belül tudnak népszavazást tartani EUtémában, akkor esetleg nálunk sem kell félni tőle. Így talán a magyar választópolgárok is jobban magukénak érzik az alapjogi chartát, mert me g értik a népszavazási kampányban, hogy van ilyen, és számukra újabb jogokat biztosít. Az emberek a magyar alkotmányt sem ismerik, nemhogy az uniósat. Nem félőe, hogy információ hiány á- ban esetleg megalapozatlanul döntenek majd? Nem gondolom, hogy hatásos és komoly érv egy demokratikus jogállamban, hogy mivel az emb e rek a saját hazájuk alkotmányát sem ismerik, ezért már mint egy EUtagállamban, ne tudjanak az EU alkotmányáról sem. Másfelől, mielőtt az alkotmányos alapszerződés kidolgozása a konventben megindult, éppen azt a célt fogalmazták meg a tagállamok a laekeni EUcsúcson, hogy még köz e lebb kell vinni az uniót polgáraihoz, közérthetővé kell tenni az alapszerződési jogot azok számára, akik címzettjei, azaz valamennyiünk számára, hiszen jogok és kötelezettségek származnak belőle ránk is. Az EPválasztások tapasztalatai azt mutatják, hogy nem az EPről, hanem saját kormányáról mond vél eményt ilyenkor a választók nagyobbik része. Nem félőe, hogy a belpolitikai helyzet függvénye lesz a né pszavazási eredmény? Időzítés kérdése, hogy mennyire lesz belpolitika az alkotmányos ala pszerződésről szóló népszav a zás, és mennyire fog magáról az EU új alkotmányáról szólni. Célszerűnek tűnik ezért, valamikor 2006 tavaszán megtartani, részben azért, mert akkor már lesznek más tagállambeli pozitív tapasztalatok – reményeim sz erint, részben p edig a 2006os választások után vagy azzal egy időben a pártok őszinte színvallásra kénysz eríthetőek arra nézve, hogy mennyire tudnak felelősen egy újraegyesült Európában élni és gondolkodni tu dni, és azért tenni is. Vélhetően alacsony lesz a részvételi arány, lehete reális így az eredmény? Nem kínose, ha a ne m zetközi sajtó tele lesz olyan cikkekkel, hogy a magyarokat nem érdekli az EU? A részvétel magas lesz, ha az emberek megértik, hogy fontos dologról van szó, őket érintőről. Ehhez mi nden informáci ót meg kell nekik adni. Persze ehhez tanulni kell a tavalyi fiaskóból. Szeri n tem rossz volt a kampány, és ezt annyival nem lehet elintézni, hogy akkor megszüntetjük az EU Kommunikációs Közalapí t-
