Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-30
16 a szakkollégiumok költségvetését. A tervek szerint egységesen tíz százalékkal mérséklik az egyes területekre fordítható idei összeget, de a szakkollégiumoknak lehetőségük van a rendelkezésükre álló éves keret 15 százalékáig a jövő évi bevételük terhére költeni. A javasolt megoldásról információnk szerint október 4én dönt az alapprogram bizottsága. Harsányi megjegyezte, hogy a szervezet éves működési költsége a teljes járulékbevétel öthat százalékát teszi ki, ezt az arányt tovább nem tudják csökkenteni azért sem, mert elindítottak bizonyos informatikai fejlesztéseket, és ezt a folyamatot nem szeretnék leállítani. Az elnök kérdésünkre azt mondta, hogy a bevételkiesés okát az NKAnál nem ismerik, mivel az ehhez szükséges információk csup án az APEHnál állnak rendelkezésre, és részben adótitokként kezelik. Harsányi hozzátette: "Lehet, hogy az elmúlt év első felében valamilyen rendkívüli összeg került be a rendszerbe, például az adóellenőrzés utáni behajtás öt évre visszamenőleg, de a hiány zó összeg nagysága miatt ez – ha valóban volt ilyen – csak részben jelent magyarázatot." Chochol Károly, a fotóművészeti szakmai kollégium elnöke elmondta, hogy kifejezetten meglepte a forráscsökkenés, hiszen inkább növekedésre számítottak. Erre szükség i s lenne, hiszen – mint lapunknak nyilatkozott – most már kiállítótermek milliós bérleti összegeivel is számolni kell egyegy kiállítás költségvetésének tervezésekor. A fotóművészeti kollégiumnak az évi 140 millióhoz képest várhatóan tizennégymillió forintt al kell kevesebbel gazdálkodnia. Chochol szerint ez az ösztöndíjakat nem érinti ugyan, de a szakfolyóiratok, szakkönyvek és a kiállítások támogatását csökkenteni kell. Az eddig 416 millió forintból gazdálkodó szépirodalmi szakmai kollégiumban sem az ösztö ndíjak kerültek veszélybe. Cs. Tóth János elnök szerint a folyóiratkiadás – amelyet a szakkollégiumi elnök a magyar szellemi élet utolsó védőbástyájának nevezett – szenvedi meg leginkább a tízszázalékos elvonást. Bár döntés még nem született, valószínű, h ogy kevesebb folyóirat kap majd a mostaninál kisebb támogatást. Cs. Tóth szerint annak ellenére, hogy az idén megpróbálták korrigálni az elmúlt év alacsonyabb támogatási összegeit, a könyvkiadás tavaly és most is sokat veszített. Az elnök kívánatosnak neve zte azt is, hogy az olvasói szokások kutatása helyett inkább a folyóiratokat támogassák pénzzel, oly módon, hogy előfizetői akciókkal, kedvezményekkel növelhessék a lapok az olvasói táborukat. A zenészek körében nem okozott megrendülést a pénzelvonás. Tih anyi László, a zenei szakmai kollégium elnöke elmondta, hogy a harmincmilliós pénzkiesés rosszul érinti ugyan a kotta- és folyóiratkiadást, de már a kétharmadát elosztották a rendelkezésre álló keretnek, így "csak" tíztizenkét ügyet kell még a kollégiumn ak megtárgyalnia. Mindenesetre abban reménykednek, hátha novemberben csökken a hiány az NKAnál. Sokkal sötétebbnek látja a helyzetet Meczner János, a színházi szakmai kollégium elnöke, hiszen az eddigi 377 milliós keret most valószínűleg 36,5 millióval c sökken. A elnök szerint súlyosbítja a helyzetet az új áfatörvény is, mivel a színházak nem igényelhetik már vissza az általános forgalmi adót. Igaz, a kormány hatvanszázalékos kompenzációt adott, de az inflációval együtt mindezek komoly pénzügyi nehézségek et okoznak. Meczner elmondta, hogy így sajnos kevesebb nyertes pályázatot hirdethetnek ki, hiszen 100200 ezer forintos támogatásokat osztani értelmetlennek tűnik. vissza Balogh Gyula, Mézes Gergely Bős: újdonság lenn e a közös terv Magyarországnak és Szlovákiának közös tervet kell készíteni a bősi konfliktus megoldására – információink szerint ez a Dunavitában képviselendő magyar álláspont legfontosabb új eleme. Még az idén folytatódhatnak a bősi konfliktus rend ezését célzó magyar – szlovák tárgyalások. Elkészült az egyeztetéseken képviselendő magyar álláspont is, amelyet a tárcaközi bizottság ma vitat meg, majd azt a kormánynak kell jóváhagynia. Információink szerint az elfogadásra váró tervezet az előző kormány idején kidolgozott megoldási javaslatra épül. Magyarország lemond a bősi erőműben termelt áram rá eső részéről, ha Szlovákia biztosítja a Szigetköz számára szükséges vízmennyiséget (a jelenlegi vízhozam legalább két és félszeresét), és elfogadja, hogy n em épül meg az alsó vízlépcső. A magyar álláspont legfontosabb új eleme, hogy közös rehabilitációs terv készítését javasolja a Duna és térsége ökológiai állapotának javítására. A magyar kormányálláspont szerint
