Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-01
10 Slobodan Milosevic a Nyugatot vádolja a volt Jugo szlávia szétzúzásával. Hágában megkezdődött a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb exelnök perének második félideje. A saját védelmét ellátó vádlott tegnapi négyórás védőbeszédében is hű maradt önmagához: ismét politizált, és elvitatta a z ENSZbíróság illetékességét. "Példátlan hazugságnak" minősítette az ellene felhozott vádakat, amelyeknek úgymond csupán az a céljuk, hogy átszabják a történelmet, és felmentsék a felelősség alól a délszláv háború kirobbantóit. Azt állította, hogy Németor szág, Ausztria és a Vatikán az Egyesült Államok és az Európai Unió segítségével szándékosan oszlatta fel Jugoszláviát, hogy a multikulturális szövetségi állam helyett törpe nemzetállamokat hozzanak létre. A nemzetközi közösség pedig előre elhatározta, hogy a szerbséget teszi meg bűnbaknak. Neki magának és a szerb vezetőségnek az volt a vétke, hogy meg akarták őrizni az ország egységét. "Azok oszlatták fel Jugoszláviát, akik ezt a nevetséges bíróságot létrehozták" – állította a Milosevic. A hágai törvényszé ken két és fél éve folyik az eljárás, az első részben a vádhatóság több mint háromszáz tanút sorakoztatott fel a Koszovóban, Horvátországban és BoszniaHercegovinában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnök, valamint a boszniai népirtás vádjának biz onyítására. Úgy tűnik azonban, hogy a genocídium vádját az ügyészségnek nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania, és azt sem derült ki, hogy Milosevicnek köze lett volna a srebrenicai tömegmészárláshoz. A per második részében, amely a tervek szerint 20 05 októberében fejeződik be, a vádlott vonultatja fel tanúit, köztük számos ismert külföldi államférfit. Zdenko Tomasevic jogi tanácsadó tegnap elárulta, hogy a beidézendő tanúk között van Viktor Csernomirgyin és Jevgenyij Primakov volt orosz kormányfő, Ko nsztantin Micotakisz volt görög miniszterelnök, több volt jugoszláv vezető és szerb értelmiségi, nyugati hírszerző tisztek és más ismert személyek. Az eljárás a 63 éves vádlott megromlott egészségi állapota, magas vérnyomása és szívelégtelenségi panaszai m iatt jócskán elhúzódott, ezért a bíróság szeretné meggyorsítani a menetet. Milosevic tavasszal tiltakozott, mert mindössze három hónapot kapott arra, hogy felkészülhessen védelmére: ő két évet követelt. A bíróság többször javasolta, hogy hivatalból rendelj enek mellé védőügyvédet, és ezzel tehermentesítsék, ő azonban ezt mindannyiszor makacsul elutasította. A napokban eldől, hogy Patrick Robinson bíró – aki a per alatt elhunyt angol Richard Mayt váltotta fel – kirendele védőügyvédet, vagy továbbra is a vádl ott egészségi állapotához szabják a tárgyalás menetét. Milosevic hívei azzal vádolják a bíróságot, hogy szándékosan gyötrik a "vozsdot", a vezért, és nincsenek tekintettel betegségére. Noha még sokan kitartanak Milosevic mellett, mások már megfeledkeztek r óla. Az általa alapított Szerbiai Szocialista Pártban (SPS) is erős kisebbségbe kerültek követői, az új pragmatikus pártvezetőség szívesen beleegyezne, hogy az egykor istenített vezér maradjon minél tovább Hágában. vissza Milosevics a Vatikánt vádolja - A jugoszláv exelnök szerint a Nyugat verte szét Jugoszláviát Népszava 2004. szeptember 1. Németországot, a Vatikánt, továbbá a két államot segítő Egyesült Államokat és az Európai Uniót vádolta Jugoszlávia "szétverésével" Szlobodan Milosevics. A volt jugoszláv elnök tegnap kezdte meg a védekezését a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. Szerinte az ellene felhozott vádpontok "szemenszedett hazugságok" és az események "álnok elferdítését" tükrözik. Panaszt emelt amiatt, hogy bevezető beszédére csak négy órát kapott a bírótól. Utalt arra, hogy bírósági eljárásának 2002. februári megkezdésekor még három napot ígértek erre a törvényszéki bírák. Milosevics ismételten a balkáni háborúk áldozatának állította be a szerb népet. Min t fogalmazott, 1991ben "népirtást" hajtottak végre honfitársai ellen, amely mögött a "fasiszta horvátok" álltak. Akkoriban több tízezer szerbet űztek el Horvátország területéről, mielőtt az egykori, Belgrád által irányított Jugoszláv Néphadsereg közbeavat kozott volna. Hozzátette, az ENSZ különleges balkáni megbízottja, Cyrus Vance 1992ben azt közölte vele, "Szlovénia és BoszniaHercegovina nemzetközi elismerése vezetett a balkáni háborúkhoz". Mint mondta, a szerb vezetés, és személy szerint ő is mindvégig Jugoszlávia egyben tartásán fáradozott. Szerinte Washington kezdettől fogva ellenségként tekintett a szerb népre. "A jugoszláv
