Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-07
4 Románia és Magyarország között 1996ra nyúlik vissza a határ menti együttműködés az EU támogatásával – idézte fel lapunk nak az előzményeket Szathmáry István, az érintett uniós források (a PHARE CBC és Interreg IIIA program) felhasználását intéző VÁTI Kht. programmenedzsere. Gyakorlatilag 1996tól (1997ben és 1998ban szüneteltetve) évi 55 millió euró támogatást kapott Mag yarország és Románia a határ menti régiók együttműködésének ösztönzésére a PHARE CBC program keretében. A csatlakozás miatt ettől az évtől Magyarország már nem kap pénzt a CBCtől; EUtagállamként a hasonló célokat szolgáló Interreg IIIA program támogatásá ra jogosult, s 2004 – 2006. között 28 millió euróra számíthat a magyar határszakaszra. Mindeközben Románia továbbra is a PHARE CBCtől jut forráshoz a 2007re jelzett csatlakozásáig. Az Interreg IIIA program ráadásul már trilaterális együttműködéssel számo l Románia, Szerbia és Magyarország között. Szerbia, mivel még nem tagjelölt, egy harmadik programból, a CARDSból finanszírozza a közös, határ menti fejlesztéseket. Fontos odafigyelni a határ menti együttműködés céljaira kiírt közösségi pályázatokra, valam int a kisprojektalapokra is, amelyek 10 – 50 ezer eurót adhatnak egyegy fejlesztés megvalósítására. vissza Verespataki aranybánya - szegény gazdagok Népszabadság • Féderer Ágnes • 2004. szeptember 7. A világ egyik le gjelentősebb aranykészlete a miénk, már sokan meggazdagodtak belőle, csak a helyiek maradtak eddig szegények - mondta tegnap dr. Andrei Jurca, a Pro Rosia Montana civil szervezet elnöke Verespatakon magyar újságíróknak, akik Kocsis Tibor filmrendezővel jár tak Románia legrégebbi településén. Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, Kocsis Tibor az elmúlt négy évben dokumentumfilmet forgatott a Verespatakon tervezett aranybányanyitásról. A környező hegyek 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek ugy anis, amit a helybeliek 2000 éve bányásznak, de a "gyors" kitermelésére csak az elmúlt években jelentkezett tőkeerős befektető. A Rosia Montana Gold Corporation kanadairomán vegyesvállalat az ígérete szerint tizenhét év alatt feldolgoz majd 225 millió ton na kőzetet. A kitermelés 2007ben indulna, és másfélkétmilliárd dolláros haszonnal kecsegteti a beruházót. Európa legnagyobb aranybányájának tervezett megnyitását évek óta belföldi és nemzetközi tiltakozás kíséri Romániában a Verespatakon és környékén ta lálható műemlékek lebontása, és négy falu lakosságának elköltöztetése miatt. A tervek szerint az egyik völgyben fekvő község helyén 180 méter magas völgyzáró gát mögött tárolnák a nemesfémek kimosása után hátra maradó ciános keveréket, amely százszor nagyo bb mennyiségű lenne, mint az, ami a nagybányai katasztrófát okozta 2000ben. Kocsis Tibor az Új Eldorádó című, szeptember végétől a magyar mozikban vetített filmje egyedülállóan dokumentálja a helybeliek konfliktusát. A menni akarókét, akiket a már említet t Pro Rosia Montana szervezet képvisel. Ők úgy vélekednek, a két rosszból a kevésbé rosszat kell választani, azaz a házukért cserébe kapott kártérítést. A maradókat - egyelőre ők vannak többen , a házukhoz és rokonaik sírjához ragaszkodókat az Alburnus M aior civil szervezet próbálja összefogni, hogy együtt küzdjenek, ahogy ők mondják, a rájuk nehezedő pszichikai nyomás, és az elköltözés mellett agitáló, szerintük hamis propaganda ellen. Az érintett községekben már sok házat lebontottak, a befektető cég e lszántnak tűnik, ráadásul nem sokkal korábban a világ legnagyobb arany kitermelő cége, az amerikai Newmont Mining Ltd. is beszállt a zöldek szerint hatalmas környezetkárosítással fenyegető vállalkozásba. Hegyi Gyula lesz az EP raportőre? Mit kezdhet az Eu rópai Unió a huszonötöket és az unión kívüli országokat egyaránt érintő környezetszennyezési problémákkal, amelyekre a verespataki ügy a legjobb példa? Hogyan lehetne a mostaninál hatékonyabban fellépni? - egyebek között ezt a kérdést teszi fel az Európai Parlament szocialista
