Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-06
3 Zoltán. A politikus kifogásolta, hogy a vajdasági fiataloknak csak e lőre meghatározott karokon biztosítanak Magyarországon ösztöndíjat, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a tanév elején megérkezik az anyaországi oktatási támogatás a Vajdaságba. Az VMSZ alelnöke közölte: a párt a vajdasági tartományi választásokon hét önkormányzat vezetését szeretné megtartani, és még egy további önkormányzat irányítását megszerezni. Kitért arra: az elmúlt években a Vajdaságban létrejött két magyar tannyelvű középiskola, Zentán a reáltárgyakra specializálódott Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadkán pedig a humán tárgyak szakgimnáziuma, a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, valamint megalakult Szabadkán a magyar tannyelvű tanítóképző kar, amely az első hallgatókat 2005 őszén fogadja. A VMSZ kezdeményezi: a most készü lő alkotmány írja elő, hogy az állami szervekben, az állam által alapított intézményekben a kisebbségek tagjait a lakosságban képviselt arányukhoz mérten foglalkoztassák - tette hozzá. A közelmúltban történt magyarellenes támadásokkal kapcsolatban köz ölte: a magyarok rendőrséggel szembeni bizalmát növelné, ha a vegyes lakosságú településeken a magyarok a lakosság arányában képviseltetnék magukat a rendőrségben. Juhász Attila, Zenta polgármestere, tartományi képviselő arról számolt be: 1991 és 2002 között 300 ezerről mintegy 270 ezerre csökkent a magyarok száma a Délvidéken, ahonnan sok értelmiségi távozott. Egyben arra kérte a Magyarországon élő, szerb állampolgársággal rendelkező vajdaságiakat, hogy vegyenek részt a tartományi választásokon. ++ + bwt/bnl 14.52 LMT 030904 2542 Európai Unió Vihart kavart az EU Moszkvában [20040906] Az oroszországi túszdráma nyomta rá a bélyegét az EUhuszonötök külügyminisztereinek őszi szezonnyitó informális találkozójára, amelyet péntek – szombaton a Maastricht melletti valkenbergi kastélyban tartottak meg. Nagy megdöbbenésről és mélységes tragédiáról beszélt sajtóértekezletén Bernard Bot, a házigazda holland külügyminiszter, az EU miniszteri tanács soros elnöke, miként teljes együttérzéséről biztosít otta az orosz vezetést és az érintettek családjait a huszonötök közös nyilatkozata is. Ez utóbbi azonban még péntek este kiegészült egy olyan mondattal, ami rövid időn belül heves rosszallást váltott ki Moszkvában. Diplomáciai források szerint a lett del egáció nyomására – a többi balti állam erőteljes támogatása mellett – az eredeti közös nyilatkozatba bekerült annak az igénye, hogy az EU tudni szeretné, hogyan történhetett meg a több száz áldozatot követelő tragédia. Úgy tudni, orosz részről nem magát a tájékozódni akarást, hanem a megfogalmazásban – burkolt módon az orosz biztonsági erők felelősségét is felvető – feltételes módot tartották irritálónak, amit Moszkvában azonnal erőteljesen vissza is utasítottak. Bot utóbb, szombati sajtóértekezletén azza l igyekezte élét venni a polémiának, hogy szerinte „félreértés” történt, és sietett hangsúlyozni, hogy a maga részéről sohasem akart semmit Moszkvától számon kérni. A hollandiai találkozón amúgy kizárólag külpolitikai témákról volt szó, köztük szombat dé lelőtt részletesen áttekintették a szerbmontenegrói államszövetség, valamint Koszovó kérdését. EUdiplomaták ennek kapcsán emlékeztettek arra, hogy uniós körökben egyre aggasztóbbnak tartják a Belgrád és Podgorica közötti együttműködés hiányát, amely hóna pok óta blokkolja a stabilizációs folyamatot a térségben. A miniszterek ennek fényében is fogadták általános egyetértéssel Chris Patten külpolitikai EUbiztos kettős megközelítést felvető javaslatát. E szerint az EU egyfelől továbbra is egyetlen közös me gállapodás keretében folytatná együttműködését a délszláv államszövetséggel, másfelől viszont – a technikai részletek szintjén – időlegesen belemenne abba, hogy eltérő megoldásokat alkalmazzanak a két államalkotó fél
