Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-28
18 A parlament végül az október 25én kezdődő plenáris ülésén szavaz a bizottság egészéről. Itt már az egyes jelöltek nem kerülnek szóba, és egy esetlegesen nem tetsző jelölt miatt nem valószínű, hogy valamely ké pviselő az egész testület ellen szavazzon. Ahogyan tavasszal sem tettek így, amikor a bővítést követően a tíz taggal kiegészült új testületről szavaztak, bár akadt olyan jelölt, aki ellen merültek fel kifogások. Igaz, Milos Kuzv art cseh jelölt európai parlamenti meghallgatása után inkább visszalépett, mert kiderült, a csehen kívül egyetlen nyelven sem képes igazán megértetni magát. Ezért a cseh kormány végül Vladislav Teplicka főtá rgyalót küldte helyette. Most őt váltja Spidla, a ki időközben, pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége miatt, távozni kényszerült a kormányfői posztról. Az EP és a bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó keretegyezmény leszögezi, hogy a bizottság elnöke lemondásra szólíthat ja fel a bizottság azon tagját, akit a parlament nem talál alkalmasnak. Barroso már meg is ígérte, hogy így fog tenni. Ezzel a hozzáállással Kovács László is egyetért. Közben Balázs Péter, a regionális politikáért felelős egyik biztos a régiós nyitott nap oknak nevezett tud ományos konferencián azt mondta, hogy a terület "az uniós szintű szolidaritás eszköze az Európai Unióban, de az idei bővítés és más megfontolások nyomán reformokra szorul". vissza Rockenbauer Nóra C satlakozunk a szociális Európához is? Az uniós elvekkel az lenne összhangban, ha nagyobb védelmet, minimális megélhetést biztosító jövedelmet nyújtana az ország a ma rosszul ellátott, vagy teljesen ellátatlan munkából kiesetteknek Az Európai Uniót a glo balizálódó világ értékrendj ének megfelelően az erős gazdasági érdekek hozták létre és mozgatják azóta is. Ám ezt az érdekszövetséget sok oldalról kihívások érik. Ilyen kihívást jelent - ha tetszik, kívülről és felülről - az ENSZ, amely igyekszik napirenden tartani és kiterjeszteni a z emberi jogok és a humánushumanitárius értékek nyelvét, s ennek jegyében készteti tagországait kötelezettségek vállal á- sára például a szegénység csökkentése, a társadalmak kiegyensúlyozottabb fejlődése ügyében. De nem k isebb kihívást jelentenek - ha tetsz ik, belülről és alulról - az EUn belüli mozgalmak, szakszervezetek, civil szerveződések, állampolgári vélemények. A nyolcvanas évek táján kezdett világossá válni, hogy az Egyesült Európa nem maradhat a gazdaság és a piac "magánügye". Ha Európa nem csak na gy közös piac akar lenni, hanem vonzó társadalom is, akkor polgárai számára többet kell nyújtania. Ekkor kerültek fokozatosan el ő- térbe a társadalmi jólét, a jogok, a társadalmi kirekesztés és összetartozás ügyei. Az Európai Szociális Program (European Soc ial Agenda) az egyenrangú, egymással együttműködő gazd aság, foglalkoztatás- és szociálpolitika mellett foglalt állást, azaz a mellett, hogy kapcsolódjanak össze azok a cselekvések és folyamatok, amelyek célja egy versenyképes, modernizálódó, tudásalapú ga zdaság és a jobb szociális minőségű, több és jobb munkalehetőségre épülő, összetartozó társadalom. Ebbe a folyamatba tartozik a különböző - többnyire kétéves - cselekvési tervek készítési kötelezettsége, amilyenek az átfogó nemzeti terv, a foglalkoztatási terv, a terv a társadalmi összetartozásért. Ezek valóra váltásának menetét félévenkénti értekezletek, illetve éves jelentések kísérik figyelemmel. Az országok kötelezettségeit ezen a területen nem jogszabályok írják elő. A szabályozás egy új eszközzel, "ny ílt koordinációval" történik. Az Unió nem igényel sem többet, sem kevesebbet, mint hogy minden ország gondolja végig, neki magának milyen megoldandó problémái, milyen prioritásai vannak, hogy közelíthessen a közösen elfogadott társ adalmi célokhoz; hogy ebb e a folyamatba vonja be saját társadalmi partnereit, civil társadalmát; s hogy a folyamatot tegye átláthatóvá mint az Unió, mind saját civil társadalma számára. A társadalompolitika nézőpontjából a csatlakozás két jó hírt is jelent. Az egyik a szociálpolitika értelmez é- sével, helyével, általában a közfelelősségek fontosságával kapcsolatos. Magyarországon 1990 előtt főként más politikákba ágyazottan jelent meg a szo ciálpolitika, azóta pedig egyre inkább szegénypolitikává sil á- nyult. Átfogó koncepció sem a társadalompolitika egészéről, sem a szegénységgel szembeni fellépésről nem alakult ki. A szociálpolitikát mindkét rendszerben uralta a "maradékelv": annyi juthatott e célokra, amennyi nem kellett más, fontosabbnak tekintett gazdasági és politikai ügyekre. Az új EU dokumentumok másfajta értelmezést tartalmaznak. Az EU tudomásul veszi a gazdaság új kihív á- sait, de igyekszik elejét venni új kiszolgáltatottságoknak. "Euró pa legnagyobb gazdagságát az emberek j elentik, nekik kell az Unió politikáinak fókuszában állniuk." Épp ezért hangsúlyozza "a szociálpolitika kettős célját. Az Agendának erősítenie kell a szociálpolitika, mint termelési tényező szerepét, és ugyanakkor hat é- konyabbá kell válnia önálló céljai - az egyének védelme, az egyenlőtlenségek csökkentése, és a társadalmi
