Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-27
7 "A szerb társadalom napról napra radikalizálódik. Az ország gazdaságilag nagyon rossz helyzetben van, s a polgárok csalódásukat politizálással vezetik le, hisznek a szerb radikálisok nacionalistapopulista politikájának, és a három dináros kenyérben " - mondja a főszerkesztő. Halász szerint a brüsszeli intelmek rosszul estek Belgrádnak, ugyanakkor "kissé észhez térni látszik a politikai vezetés, megpróbálják jóvá tenni a történteket", de a helyszínen ez még nem érzékelhető. A rendőrség ugyanúgy i ntézkedik, mint korábban: kimegy a helyszínre, lefényképezi a feliratot, majd kiskorúakat tesz felelőssé, akik ellen csak szabálysértési eljárás indulhat. A Reporter című belgrádi hetilap pénteken "A kormány felelős az etnikai erőszakért" című írásában hasonló gondolatokat fogalmaz meg, mint Halász Enikő. A politikai magazin szerint a radikális szerbeket felbátorította a "öntudatosnemzeti" pártok jó szereplése a decemberi parlamenti választáson, s ez közvetve azt az üzenetet hordozta, hogy "ismét divat ba jött a másodrendű polgárokként kezelhető más nemzetiségűek zaklatása". Igaz az a megállapítás, hogy a kormány nem áll "az etnikai erőszak" mögött, de ez nem menti fel a felelősség alól. "A kormány azonnal megfékezhette volna a feszültség fokozódásá t, ha egyértelműen megüzeni, hogy nem fogja megtűrni az etnikai erőszakot. Úgy tett azonban, mint ha nem látná a problémát. Ezzel egészen a nyár végéig hallgatólagosan azt az üzenetet tolmácsolta, hogy az ilyen magatartás elvileg megengedett" - írta a Repo rter. vissza +++ kkn/kpj 15.03 LMT 240904 3572 BP0303 2 230 MTIk1047 Markó Béla kiszámíthatóbb támogatási rendszert tart szükségesnek a határon túli magyarok számára kod: nemzetiség/BELP fk: HU/RO ld: Ga rzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 2004. szeptember 24., péntek (MTI) - Sikerült bizony os mértékig enyhíteni az erdélyi magyarságot érintő magyarországi költségvetési támogatások megszorításain - mondta pénteken újságíróknak Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután erről tárgyalásokat folytato tt Budapesten az illetékes miniszterekkel. Markó pénteken a romániai magyar sajtószervek főszerkesztőivel és a Romániában akkreditált magyar tudósítókkal találkozott az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalában. Beszámolt arról, hogy megbeszéléseket fol ytatott Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális, valamint Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel. Az erdélyi magyarságot érintő magyarországi költségvetési megszorítások terén - mint fogalmazott - sikerült bizonyos "korrekciókban" m egállapodni. Ígéretet kapott például arra, hogy a Sapinetia Egyetem előirányzott költségvetési támogatását az eredetileg tervezett egymilliárd 403 millió forintról legalább egymilliárd 800 millióra emeljék. Ez az összeg nagyjából megfelel a 2003ban megáll apított szintnek. Draskovics Tibor megígérte, hogy az Illyés Közalapítvány 700 milliósra tervezett forrását egymilliárdra emelik. Hiller István kulturális miniszter garanciát adott arra, hogy a határon túli színházakat és könyvkiadókat is segítő kulturális költségvetés az előzetes szigorító szándékkal ellentétben 400 millió forint marad - hangzott el a találkozón. A politikus megismételte azt az elképzelését, miszerint a magyar költségvetésből meg kellene állapítani egy bizonyos hányadot, amelyet a hatá ron túli magyarok támogatására szánnának. Ezáltal ez a támogatás kiszámítható, tervezhető lenne, és - mint megállapította - nem lenne szükség "kézi vezérlésre". A kettős állampolgárságról szólva Markó emlékeztetett, hogy e kérdésben nincs tiszta, egys éges álláspont még a magyarországi pártok soraiban sem. Kétségtelennek nevezte a magyarországi "szívóhatást", hiszen a két ország között még nagy az életszínvonalbeli különbség. Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarok a saját szülőföldjükön boldogulja nak. Megismételte álláspontját, amely szerint egy határon túli magyar - ha igényli - könnyebben kaphassa meg a magyar állampolgárságot, mint más külföldi. Hosszan beszélt a szövetség elnöke a novemberben esedékes romániai elnök- és parlamenti választá sokról. Ezeken a romániai magyarság számára parlamenti képviseletének megőrzése a tét. Ebben a térségben ugyanis még egyáltalán nem viszafordíthatatlanok a már beindult pozitív folyamatok - mondta, példaként utalva a vajdasági magyarokat ért atrocitásokra. Pedig Szerbiában - emlékeztetett - korábban a kisebbségek számára már kedvező törvényeket fogadtak el.
