Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-23
9 koalíció lényegében csak arra törekedett, hogy Brüsszel egyik követelményét kipipálja. Az ellátás súlyos – és orvosolandó – helyzetét el e mezve a hírügynökség emlékezte t, hogy Romániában a nyilvántartott 4,4 millió ad ó fizetőre (!) 6,2 millió nyugdíjas (!) jut. vissza KISEBBSÉGI FESZÜLTSÉGEK A VAJDASÁGBAN − Déli haragszó A vajdasági magyar kisebbséggel kapcsolatos diplomáciai élénkség hevületében megfogalmazott ígéretek a határ mindkét oldalán határozottabb fellépést sejtetnek a nemzetiségeket ért atrocitások ügyében. Ugyana kkor sok jel mutat arra, hogy a politikusok időnként túlreagálják a feszültségeket, ami csillapításuk helyett ak ár azok eszkalálódásához is vezethet. „Az exjugoszláv térség minden háborúja a médiában kezdődött, a futballpályákon folytatódott, hogy aztán a harctereken csúcsosodjon ki" - a Magyar Szó múlt heti tudósítása szerint Nenad Csanak vajdasági parl amenti el nök figyelmeztette e szavakkal a Jugoszláviában tárgyaló Mádl Ferenc magyar köztársasági elnököt arra, hogy a nemzetiségi konfliktusokat - legalábbis szerinte - sok esetben a helyi sajtó generálja. Csanak álláspontja nyilvánvaló túlzás, azt azonban, hogy v alójában mi történik a Vajdaságban - újjáéledteke a kisebbségellenes indulatok, ha igen, mely erők és mi okból gerjesztenek gyűlölködést, s eszkalálódhate a helyzet, ha pedig nem, kinek áll érdekében ilyen látszatot teremteni , a HVGnek névtelenséget kérve ny ilatkozó befolyásos vajdasági magyar értelmiségiek egyike sem t udta bizonyossággal eldönteni. Az ellenben megkockáztatható: a Vajdaság nagyobb városaiban, falvaiban járva nem tapasztalni sem félelmet, sem t ü- relmetlenséget; álmos őszi kávéházasteraszos rendben folyik az élet a Délvidéken. Erre rímel egy, a napo kban kö zzétett felmérés, amely szerint a megkérdezett vajdaságiak - valamennyi nemzetiség tagjai - többsége jónak ítéli meg nemzetisége helyzetét. Ugyanakkor a magyarok 30 százaléka tapasztalt már diszkr i minációt. „Így alakult" - summázta egy hónappal ezelőtti rendőrpofonjának történetét a HVGnek Komáromi László, a 70 százalékban magyarok lakta Padé polgármestere, aki meg van győződve arról, hogy aktív közéleti sz erepe - az egykori katonatiszt már a második választási ciklusban áll a falu élén, s ő a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) helyi első embere - állhat arculcsapásának hátterében. A pofon azután csattant el, hogy a polgármester augusztus végén, a választási bizottság kérésének eleget téve, lakcímigazolást kívánt besz erezni a körzeti rendőrparancsnokságon, Csókán. A p a rancsnok - Komáromi állítása szerint - a papír kiadását sürgető úgymond erőszakoskodást nehe z ményezte tettlegesen is. Komáromi - akin ma már nem látszanak külsérelmi nyomok - orvosi látleletet vetetett fel, de jogászával konzultálva végül nem tett feljelentést. V alaki mégis megkereshette a hatóságokat, másnap ugyanis két rendőrtiszt jelentkezett nála, s a történtekről faggatta. A polgármester esete a ritka kivételek közül való, a hatóságok ugyanis általában szemet hunynak a kileng é- sek felett, de ha indul is eljárás, a gyanú rendbontás vagy garázdaság, s még véletlenül sem nemzetietnikai kisebbség tagja elleni erőszak. A VMSZ viszont a sajtóközlések alapján listát k é szített a 2003 januárja óta regisztrált, általa kisebbségellenesnek minősített akciókról, és e szerint több mint 40 hasonló eset történt (a VMSZnél felhívták a figyelmet a látenciára is, szerintük a tényleges szám az általuk nyilvántartottnak öttízszeresére rúghat). A lajstromban horvátokat, muszlimokat, zsidókat ért atrocitások i s szerepelnek. A t á- madások sokfélék: szóbeli zaklatás, sértő falfirka, fenyegető üzenetek és fizikai attakok; a listát a Magyaro rszágon menekültstátusra váró Sötét család kálváriája zárja. Társadalomtudósok nagyobb jelentőséget tula jdonítanak a szinte rendszeres temetőgyaláz ásoknak, illetve emlékeztetnek a március közepi kétnapos po gromhang u latra: ekkor a szerbeket Koszovóban ért támadások okozta felháborodás miatt a demonstrálók az utcákon törtekzúztak, támadásokat intéztek kisebbségi intézmények ellen (HVG, 2004. március 2 7.). A helyiek - egyébként szintén némi előítélettel - a „jöttmenteket", vagyis a Horvátországból, Bos z niából, Koszovóból a Vajdaságba menekült szerbeket vélik a támadások hátterében. Mint mon d ják, a rendőrök között is sok ilyen van, ezért haladnak ólomléptekke l s kanyarodnak tévútra a ny o mozások. A menekültek
