Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-20
10 azt, aki nem kívánja "vásárra vinni a bőrét". A közbiztonságért a rendőrség felelős, de Sötéték eseté ben a hatóság nem járt sikerrel - mondta az MNT elnöke, aki reméli, hogy az eset nem válik precedens értékűvé. vissza +++ kdl/kpj 13.57 LMT 170904 3271 BP0216 4 130 MTIb1123 Határon túli magyar évek óta nem kért mened ékjogot - HÁTTÉR kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. szeptember 17., péntek (MTI) - Évek óta nem fordult elő, hogy határon túli magyar kisebbséghez tartozó kért volna a magyar államtól menedékjogot, utoljára a ,90es években a jugoszláviai v álsággal összefüggésben történt ilyen - mondta a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója az MTI érdeklődésére pénteken. "Az utóbbi években többnyire afgánok, irakiak, grúzok kértek Magyarországon menedékjogot, sok éve nem for dult elő olyan eset, hogy határon túli magyar kisebbséghez tartozó személy folyamodott volna ezért" - mondta Garamvölgyi Ágnes annak kapcsán, hogy egy szabadkai magyar család a zaklatások elől pénteken Magyarországra menekült. Hozzátette: a magyar hat óságok nem tesznek és nem is tehetnek különbséget a menekült státusért folyamodók között nemzetiségük alapján. Garamvölgyi Ágnes közölte: bármilyen menedékkérőről legyen is szó, a hatóság egy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat, éppen a menedékkér ő és még inkább annak származási országában hátra maradott családtagjai, környezete érdekében. "Talán maguk a menedékkérők sincsenek mindig tisztában azzal, hogyha lépésük széles nyilvánosságot kap, akkor ezzel kockára tehetik a származási országban h átra maradt rokonaik biztonságát" - figyelmeztetett az igazgató. Garamvölgyi Ágnes elmondta: a politikai menedékjog a történelemben korábban létezett ugyan, ma már azonban nincs ilyen. Az ENSZ Menekültügyi Egyezménye alapján, melynek részese Magy arország is, a magyar hatóságok azt vizsgálják, hogy a származási országban milyen üldöztetés éri, érheti a kérelmezőt. Itt öt ok jöhet szóba úgy, mint politikai, faji, vallási, nemzetiségi, vagy társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldöztetés. A szakembe r elmondta: a hivatal vizsgálja, hogy értee ilyen üldöztetést a kérelmezőt, vagy fennálle ennek reális veszélye. Mérlegeli a hivatal a birtokába jutott információkat, így többek között azt is, hogy kért vagy kérhetette egyáltalán védelmet a származási o rszágban a kérelmező. A hatóságnak a kérelem benyújtásától számított 60, bonyolultabb ügyben legfeljebb 90 napja van arra, hogy döntést hozzon a menedékkérelemről. A hatóság döntése ellen bírósághoz lehet fordulni - ismertette a szabályozást Garamvölg yi Ágnes. Aki menekült státust kap, az kvázi állampolgár, a választójogot leszámítva szinte minden olyan jog megilleti, amely Magyarország állampolgárait. Így például társadalombiztosítási juttatások, különböző segélyek is. A menekült státus melle tt létezik befogadotti státus is. Aki ezt megkapja, a menekülthöz hasonlóan nem küldhető vissza a származási országba, de csak a speciálisan általa igényelhető segélyekben részesülhet. A menekültek többnyire anyagi javak nélkül lépnek be az országba. K érésükre addig, amíg sorsuk nem rendeződik véglegesen elhelyezésükről, étkezésükről, ruházkodásukról befogadó állomásokon gondoskodnak a hatóságok - mondta a bevándorlási hivatal menekültügyi igazgatója. vissza +++ bwt/bja /bse 14.26 LMT 170904 3427 BP0261 4 230 MTIk1058 Szerbiában helyhatósági, a Vajdaságban parlamenti választást tartanak - HÁTTÉR kod: VTAS/BELP fk: SZERBIA/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti:
