Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-18
4 Az újvidéki egyetem három szerb hallgatóját a magyarok elleni esetekről kérdezem, de nem nyilatkoznak, mert nem ismerik "a körülményeket". Szerintük egyetemük multikulturális oázis, ahol sem milyen atrocitás nem történt még. - A mi generációnk már tudatosan élte meg a háborúkat, míg a mostani tizenévesek mindezt a médiából, az élet természetes velejárójaként tapasztalták meg. Ők már nem ismerhették meg a Vajdaság sokszínűségét - véli a 22 éves Dragana. Mert a Vajdaság, mondják, civilizáltabb Szerbia többi részénél, itt nem diszkriminálják a kisebbségeket. Az angolul kiválóan beszélő egyetemisták a magyar ügyeket a politikusok által felfújt eseteknek tartják. Nem tudják, ére bármely kisebbséget diszkrimináció, mert "nehéz definiálni", mit takar a szó. Csak a jövőjükkel kapcsolatos kérdéseknél villanyozódnak fel: mindannyian el akarnak menni Szerbiából, a környezetükben élő fiatalok legalább ötven százalékához hasonlóan. Olyan országban szeretnén ek élni, ahol "mindegy, hogy hívják a miniszterelnököt". Tomislav Zigmanov horvát publicista szerint a horvátok, bosnyákok és albánok után 2000 óta a vajdasági kisebbségek, magyarok, horvátok, szlovákok, ruszinok kerültek sorra, a nacionalisták fő célpont jai a magyarok. Az ok a nacionalisták tavaly decemberi hatalomra kerülése mellett a múlthoz való tisztázatlan viszonyban és a hatóságok erőtlenségében keresendő. A szerb nyilvánosság érzéketlen a kisebbségeket érő incidensek iránt, és hiányzik az ezeket me gelőző kisebbségi politika. - Ez pedig részben a vajdasági magyar elit felelőssége is, hiszen Kasza József szerbiai kormányfőhelyettes volt, Korhecz Tamás pedig négy éve vajdasági kisebbségügyi miniszter. Zigmanov szerint a kilencvenes évek elejéig tartó jószomszédi viszonyt a horvátoknak szállított kalasnyikovok, a NATObombázáshoz való magyar hozzájárulás majd az uniós tagság miatti vízumkényszer árnyékolták be. A vajdasági magyarok ráadásul egy tömbben élnek, és politikailag jól szervezettek. Bizonyos p olitikai szereplők számára veszélyt jelentenek, ez pedig erősítheti a magyarellenes hangulatot. Zivojin Inics, a szabadkai rádió szerb adásának publicistája szerint a magyarellenes atrocitásokhoz a média is nagyban hozzájárul. - Az újságírók többsége a Mi losevicsrezsim idején is a médiában dolgozott, és a nemzeti egység hangsúlyozásával ma is gyakran a gyűlöletkeltőket legitimálja. Pedig az elmúlt tíz évben láttuk, mi történik, ha a média nem tartóztatja meg magát. vissza Tar tózkodási engedélyt kapott a Sötét család NOL • Munkatársunktól • 2004. szeptember 18. A család már biztonságban van Fotó: B. Papp László A Magyarországra menekült szabadkai Sötét család tagjai úgynevezett humanitárius tartózkodási engedélyt kap tak - közölte szombaton a Bevándorlás i és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. "Az egyik, menekülteket befogadó intézményünkben van a Sötét család, ahol az eljárás időtartama alatt természetesen gondoskodunk róluk, úgyhogy biztonságban vannak" - mondta Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium ( BM) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BÁH) főigazgatója. Hozzátette: "úgy tűnik, hogy kezdenek megnyugodni, jól vannak". Kijelentette: a menekültek személyiségi jogaira tekintettel nem adhat felvilágosítást arról, jelenleg hol tartózkodnak. Min t mondta, a családnak most elsősorban nyugalomra van szüksége, ezért kérte, hogy a média lehetőleg ne zaklassa a menekült családot. Közölte: a hatóság nagyon gyorsan fogja az ügyben a döntést meghozni a menedékjogi törvény szabályai szerint, mert "alapvet ően tisztázott körülmények vannak". Elmondta: a család pénteken a BÁH Délalföldi Regionális Igazgatóságát kereste fel Szegeden és ott jelentette be menedékjogi kérelmét; tisztázták, hogy milyen segítségre szorulnak, majd kijelölték számukra
