Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-17
10 Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elszomorítónak tartja, hogy egy ilyen döntés a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával megszülethet a román parl amentben, s úgy vélte, ez a lépés ki fog hatni Románia EUcsatlakozási tárgyalásaira. Mint mondta, a törvénymódosítás nagyban megnehezíti az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) indulását a két hónap múlva esedékes romániai választásokon. Tegnap a Fid esz vezető politikusaival folytattak tárgyalásokat az MPSZ irányítói, akik ma az ellenzéki párt európai parlamenti képviselőivel találkoznak. A tegnapi megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Szász Jenő MPSZelnök egy friss közvéleménykutatás adatait ism ertette, mely szerint a székelyföldi magyarság 88 százaléka támogatja az autonómia ügyét, és 87 százaléka igényli a kettős állampolgárságot. Lapunk kérdésére válaszolva Székelyudvarhely polgármestere elmondta, továbbra is bíznak abban, hogy pozitív választ kapnak arra a nyílt levélre, amelyben az egész erdélyi magyarságra kiterjedő, titkos előválasztásokat sürgetnek Markó Bélától az RMDSZ elnökétől. Szász Jenő hozzátette, a megbeszélésen az erdélyi magyarság autonómiájáról is szót ejtettek. A politikus szer int a magyarok kivándorlását csak az önrendelkezés állíthatja meg, éppen ezért a székelyföldi magyaroknak területi, az erdélyi magyarságnak pedig kulturális autonómia szükséges. A Székely Nemzeti Tanács három megyében népszavazást kezdeményezett Székelyföl d autonómiájáról. Szász Jenő emlékeztetett: a kivándorlások következtében az erdélyi magyar közösség létszáma az elmúlt tizenöt évben kétszázötvenezerrel csökkent. vissza Pataky István, Magyar Nemzet Államelnökjelölt les z Szász Jenő? 15:40; 16.9.2004 Azt fontolgatja az MPSZ, hogy Szász Jenőt államelnökjelöltként indítja novemberi választásokon. Ezt az országos alelnök, Tulit Attila jelentette be. Az alelnök a "nyilvános szereplésekre való jó lehetőség" miatt tartja megf ontolandónak a jelöltindítást. Tulit szerint Szász hitelesen közvetítené a magyar nemzeti közösség legfontosabb törekvéseit, elvárásait. "Udvarhely polgármestere Ködösítés helyett pontosan megismertetné a román választókkal is a személyelvű, illetve a szék elyföldi területi autonómiatörekvések lényegét" – magyarázta az alelnök. vissza Közeledés Magyar Hírlap 2004. szeptember 17. Úgy döntött tegnap az Európai Parlament Strasbourgban, hogy a Vajdaságban, Szerbia északi tartományában a kisebbségek – különösen a magyar közösség – elleni atrocitásokat tényfeltáró bizottsággal vizsgáltatja ki. Vojislav Kostunica kormányfő ezzel szinte egy időben jelentette be Belgrádban, hogy Szerbiában megalakul a kisebbségeket érintő kérd ésekkel, problémákkal foglalkozó Nemzeti Tanács. Kostunica sietett leszögezni, hogy a testület nem külső nyomás eredménye, létrehozásáról a kormány már "azelőtt gondolkodott", hogy a nemzetközi fórumok a vajdasági magyarok helyzetével kezdtek el foglalkoz ni. Ugyan sokat elárul a szerbiai állapotokról, hogy egy normális és szükséges intézmény – jeleznénk: kissé megkésett – létrehozása miatt a miniszterelnöknek magyarázkodnia kell, ám ennél fontosabb, hogy a szerbiai kormány cselekvésre szánta el magát. Ez mindenképpen üdvözlendő. Elégedettségre persze akkor lesz ok, ha a leendő tanács nem egy üres intézmény lesz, hanem hatékonyan, céljának megfelelően működő fórum. Ostobaság lenne és felettébb kártékony, ha az EP – magyar képviselők által kezdeményezett – h atározatát úgy fognánk fel, mint Budapest győzelmét Belgrád felett. Nem ez a tét. Nem is csupán a vajdasági magyarok sorsa; a magyar közösség helyzete csak akkor lehet jobb, ha a környezetükben élő más kisebbségiek és a szerbek helyzete is javul. Az EP te gnap azt jelezte Szerbiának, hogy fontosnak tartja a kisebbségek helyzetét. Belgrád vonakodva bár, de érteni látszik a lényeget. Nehézkesen ugyan, de hajlandó lépéseket tenni a kisebbségek védelme érdekében.
