Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-17
7 A családfőnek és félig szerb származású, de magyarul kiválóan beszélő feleségének nincs többé maradása. Azt mondják, nem bírják a rájuk nehezedő nyomást. Magyarorszá gon nincsenek se rokonaik, se ismerőseik, de összepakolnak, és már pénteken elindulnak a tompai határátkelő felé, hogy politikai menedékjogot kérjenek az anyaországban. Hiába próbálja marasztalni őket Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke . - Nem szabad megijedni! Ha elmennek, azoknak tesznek szívességet, akik a magyarokat el akarják üldözni - magyarázza Kasza a felzaklatott Szlavicának, ám az asszony csak ingatja a fejét. Sötéték szerint magyarságuk mellett a másik "fő bűnük", hogy Denisz fiuk másodszori megveretését már nem hallgatták el, hanem - elsőként vállalva a nyilvánosságot - a sajtó elé vitték az incidenst. A 17 éves fiatalembert három hete, a hajnali órákban, Szabadka belvárosában ismeretlenek megtámadták és összeverték. A rendőr ség ígéretet tett az eset felderítésére, eddig azonban nem sok eredményt mutattak fel. A családfő úgy véli: a késes, festékszórós fenyegetéssel akartak rajtuk bosszút állni, fél nappal a magyar elnök Szabadkára érkezése előtt. - Köszönet illeti önöket, ho gy elviselik ezeket a megpróbáltatásokat - mondta a házigazdáknak az újságírók gyűrűjében álló Mádl Ferenc. Az államfő - akinek látogatása nemcsak együttérző gesztus, hanem politikai üzenet is - azzal próbálta maradásra biztatni a családot: mielőtt útnak i ndulnának, beszéljenek a szabadkai magyar főkonzullal a magyarországi menedékkérelem lehetőségeiről. A Sötétéket ért atrocitás alaposan beárnyékolta a magyar államfő szabadkai tartózkodását. Pedig Mádlnak belgrádi tárgyalópartnerei - Szvetozar Marovics sz övetségi és Borisz Tadics szerb elnök - egyaránt a magyarellenes incidensek megfékezését és minden egyes ügy alapos kivizsgálását ígérték. Újvidéken és Szabadkán a magyarokkal szembeni erőszakot a Horvátországból és Koszovóból betelepült nagyszámú szerb m enekülttel, a súlyos gazdasági válsággal, valamint azzal magyarázzák, hogy a Vajdaságban a hét végén tartományi és önkormányzati választásokat tartanak. Sötéték azzal, hogy a nyilvánossághoz fordultak, valósággal kiengedték a szellemet a palackból. Egyre t öbb délvidéki magyar kezd el beszélni az eddig elhallgatott verésekről, falfirkákról, utcai sértő megjegyzésekről és más atrocitásokról. A tizenhárom éves Sötét Klementina is azt meséli: a vegyes összetételű iskolában gyakoriak a szerb származású diákok ál tal kezdeményezett verekedések. Sötét László azt mondja, nem akar többé családjával félelemben élni. Ki tudja, mennyit kell még a 220 ezres vajdasági magyarságnak várnia, amíg a szerbek és a magyarok rivalizálása - ahogy azt Mádl Belgrádban találóan megfo galmazta - a vízilabdamedencére korlátozódik. vissza Az Európai Parlament bűntényről beszél Népszabadság • Szőcs László • 2004. szeptember 17. Az Európai Parlament (EP) tényfeltáró bizottságot küld a Vajdaságba a kisebbségellenes zaklatások kivizsgálására - ezt a határozatot hozta tegnap Strasbourgban a testület plenáris ülése. A látható többséggel, tehát a szavazatok megszámlálása nélkül elfogadott szöveg az atrocitások tényének alátámasztására friss bizonyítékokat is felhoz. Felhívja Belgrádot és a vajdasági tartományi tanácsot, hogy az erőszakcselekm ényeket minősítse bűnténynek, és ne hagyja kivizsgálatlanul. Egyben figyelmezteti Szerbia és Montenegró vezetését, hogy a kisebbségi jogok garantálása előfeltétele az EUhoz fűződő kapcsolatoknak. A vita érezhetően magyar ügy volt Strasbourgban, az üléshé t kiemelt témáinak a margóján szerepelt, ahová - a burmai és a maldív jogsértések közé - magyar kezdeményezésre, sürgősséggel került fel. A tizenegy hozzászólóból heten magyarok voltak. Hatan az EPben jelen lévő négy magyar pártot képviselték, de felszóla lt a szlovákiai DukaZólyomi Árpád is. Mindannyian magyarul beszéltek, kivéve Hegyi Gyulát (MSZP), aki angolul. A szavazás után Gál Kinga (Fidesz) és Tabajdi Csaba (MSZP) "közös eredménynek", illetve "a magyar nemzeti érdekérvényesítés főpróbájának" nevezt e a határozat elfogadását. Utóbbi
