Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-09
7 fekvő Szarvaspatak helyén pedig - 180 méter magas völgyzáró gát mögött - mintegy 800 hektárnyi területen gyűlne az eljárás után visszamaradó mérgező, cianidos zagy. Az itt tárolandó folyadék menynyisége százszorosa lenne annak, mint ami a nagybányai ülepítőből kiszabadult, és a 20 00es katasztrófát okozta. Akkor 1200 tonna hal pusztult el a Szamosban és a Tiszában. Verespatakon és környékén eddig a lakosság negyven százaléka döntött a költözés mellett, hatvan százalék ellenáll, maradni akar. A tervezett beruházás közel kétmilliárd dolláros haszonnal kecsegteti a bányavállalatot. vissza Magyarul szólalnának fel Népszava 2004. szeptember 9. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) mégis beterjeszti azt a javaslatot, hogy a parlamentben a kisebbségek nyelvén is fel lehessen szólalni - írta a pozsonyi Új Szó. Több koalíciós honatya abban bízott, hogy a feszültségek elkerülése érdekében az MKP mégsem áll elő ezzel a javaslattal, de a szlovákiai magyarok tömörülése nem lát okot a meghátrálásra. Bárdos Gyula frakcióv ezető a lapnak nyilatkozva elmondta: a házszabály átfogó módosításáról van szó. vissza Puscas: zsarol az SZNT Népszava 2004. szeptember 9. Legyen Románia európai uniós csatlakozásának előfeltétele Székelyföld autonóm közig azgatási régiójának létrehozása - kérte az Európai Parlamentet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az erre vonatkozó közleményt viszont a román kormány uniós főtárgyalója "belpolitikai zsarolásnak", "nemzetközi bujtogatásnak" minősítette. A román tisztségvise lő úgy véli: már annak a gondolata is, hogy Románia uniós csatlakozásának feltételéül szabják "a székelyek nemzeti területének autonómiáját", a csatlakozási feltételekkel, illetve Románia csatlakozási teendőivel kapcsolatos ismeretek "sajnálatos hiányára" vall. vissza Kostunica tetteket ígért Népszava 2004. szeptember 9. Vojiszlav Kostunica tegnapi szabadkai sajtóértekezletén elismerte a vajdasági magyarverések tényét, de elsősorban annak szükségességét emelte ki, hogy ez ek jelentőségét ne túlozzák el. A szerb miniszterelnök kormányküldöttség élén érkezett látogatásra a Vajdaságba, hogy helyi politikai, kisebbségi és egyházi vezetőkkel a nemzetiségek közötti incidensek felől tájékozódjon. Rossz ha vannak incidensek, ross z lenne ha elhallgatnák őket, de a legrosszabb az lenne, ha eltúloznák őket - így foglalta össza véleményét Vojiszlav Kostunica. A szerb miniszterelnök a leghatározottabban elutasította, hogy a kérdést nemzetközi szintre emeljék, mert - tette hozzá - nem á llamilag támogatott tendenciáról, hanem elszigetelt esetekről van szó. A szerb miniszterelnök ismételten hangsúlyozta: különálló incidensekről van szó, melyeknek szerbek is lehetnek az áldozatai. Elvileg nem emelt kifogást az ellen, hogy nemzetiségi sérel meket nemzetközi szintre vigyenek, de azt állította, hogy a vajdasági incidensek súlyossága ezt nem indokolja. Mert, ha ez történik - az csak rontja a Vajdaságban élő népek egymáshoz fűződő viszonyát. Raszim Ljajics, SzerbiaMontenegró emberi jogi és kise bbségügyi minisztere, aki Kostunicával együtt érkezett a Vajdaságba, azt emelte ki, hogy a helyi rendőrségnek gyorsabb és alaposabb tájékoztatást kell adnia, mert így senki sem manipulálhatja többé a közvéleményt. Mint ismeretes, a szerb nacionalisták az i ncidensek kapcsán éppen ezzel - manipulációval - vádolják a nemzetiségi vezetőket.
