Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-09
15 Kö szönjük a beszélgetést. vissza Bogdán Tibor, Romániai Magyar Szó (A beszélgetés Bíró Béla politológussal aug. 4én hangzott el a Román rádió magyar adásában) Kormányátalakítás lesz, de nem túl nagy A héten hivatalos an is kormányátalakítási tárgyalások kezdődnek az MSZP és az SZDSZ között. Nagy változások nem várhatók. Ami biztosnak tűnik: Gyurcsány Ferenc sportminiszter távozik, helyére Baráth Etele vagy Bakonyi Tibor kerülhet. A kisebbik koalíciós párt az adócsökken tés érdekében hajlandó kompromisszumokra, de Csillag Istvánhoz, úgy tűnik, ragaszkodik. Több szocialista véli úgy, hogy a népszerűségi mutató romlása esetén kormányfőt kell váltani. Adócsökkentésért kompromisszum A kormányátalakításról szóló egyeztetés leghangsúlyosabb pontja az SZDSZ tervei szerint az adócsökkentés lesz, a párt ugyanis csak „ennek fejében” hajlandó az átalakítással kapcsolatos kompromisszumokra – hangzott el múlt héten. A szocialisták folyamatosan támadják Csillag István gazdasági minis ztert. „Az SZDSZ meg van elégedve a minisztereivel. Nem látjuk indokát, hogy bármelyikük kikerüljön a kormányból, illetve más beosztásba helyezzék” – nyilatkozott Horn Gábor ügyvivô, cáfolva a Csillag esetleges menesztésérôl, illetve a gazdasági tárca külü gyminiszteri posztra cserélésérôl szóló felvetéseket. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának elmondása szerint a párt sem az elôbbire, sem utóbbira nem kapott hivatalos jelzést a kormányfôtôl. A kormányátalakítás másik fontos szempontjának Hor n az apparátus méretének megtartását nevezte. Ha kevesebb tárca lesz, azt örömmel veszik, a „vízfej” növeléséhez azonban nem járulnak hozzá – jelentette ki. Jövő tavaszig kapott időt az MSZPtől Medgyessy Péter arra, hogy alapvető változásokat hajtson végre a kormány munkájának tartalmában és stílusában. Ha nem sikerül bizonyítania, és a párt népszerűségi mutatója nem javul, a szocialisták akár cikluson belül is miniszterelnököt váltanak. Ez a forgatókönyv hónapok óta tartja magát az MSZPben. Mivel egyelőre úgy tűnik, nincs más lehetséges váltótárs, Kiss Péter kancelláriaminisztert emlegetik, mint aki átveheti a kabinet irányítását. Kérdés, hogy ebbe belemenn ee, s milyen áron a koalíciós társ SZDSZ. A kormány "szürke eminenciása" most is sok terhet vállal át a kormányfőtől, sőt a kínosabb, bonyolultabb ügyek megoldását rendszeresen rá bízza a miniszterelnök. Kormányzati forrásból származó információnk szerin t azonban a kancelláriaminiszter egyre nehezebben viseli ezt a szereposztást. Ám Kiss miniszterelnöki ambícióinak gátat szabhat, hogy kevesen gondolják úgy a pártban: az ő "arcával" választásokat lehetne nyerni. Egy átmeneti évre pedig kockázatos elvállaln i a kormányfőséget, bár jövő tavaszra már sokkal világosabban láthatók lesznek a baloldal és politikusaik esélyei. Egyes szocialisták attól is tartanak, hogy a cikluson belüli kormányfőváltásba Mádl Ferenc köztársasági elnök "beleszólna" úgy, hogy a kormá nyátalakítási megbízást átadná a Fidesznek. Alkotmányjogilag azonban erre csak akkor lenne lehetőség, ha Medgyessy Péter váratlanul mondana le, és ezáltal megbukna a kormány. Az új kormányfő megválasztásának mindenkori feltétele, hogy a személyre a köztárs asági elnök javaslatot tegyen, az államfő azonban nincs kulcsszerepben az alkotmány szerint. Kormányfő ugyanis csak az lehet, akit az országgyűlési képviselők több mint fele megszavaz. A köztársasági elnöknek tehát csak olyan személyt érdemes javasolnia, a ki megkaphatja a többség szavazatát. Ez az oka annak, hogy – a hazai alkotmányos gyakorlat szerint – az államfő a jelölt megnevezése előtt konzultál a parlamenti pártok vezetőivel, s kormányalakításra olyan politikust kér fel, akinek reménye van a megvála sztásra. A minisztereket a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A kormány tehát két formában távozhat hivatalából: a miniszterelnök lemond, vagy a parlament megvonja tőle a bizalmat. Lemondása után a kormányfő a miniszterekkel együtt ügyv ezetőként dolgozik addig, míg az Országgyűlés az államfő javaslatára meg nem választja az új miniszterelnököt, az ő javaslatára pedig a köztársasági elnök ki nem nevezi az új minisztereket. A miniszterelnök ellen a képviselők legalább ötöde terjeszthet be írásban bizalmatlansági indítványt. Az Antallkorszak óta érvényes alkotmányos elv szerint egyidejűleg meg kell nevezni a tisztségre jelölt új személyt. A parlamenti többségnek egyszerre kell döntenie a régi kormányfő menesztéséről s az új megválasztásáról . Ezt az ország kormányozhatóságának fenntartása érdekében iktatták az alaptörvénybe.
