Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-09
10 Milosevics Szerbiá ja 1989ben önkényesen megfosztotta Koszovót - és vele együtt a Vajdaságot is - magas szintű autonómiájától, és teljes mértékben kiterjesztette rá Szerbia hatalmát. Erre az akkori albán többségű koszovói parlament azzal válaszolt, hogy ugyancsak önkényesen köztársasággá nyilvánította Koszovót az akkori Jugoszlávia keretében, arra hivatkozva, hogy Koszovó Autonóm Tartomány addig is alkotóeleme volt, s Koszovó Köztársaság is alkotóeleme lesz a jugoszláv föderációnak. Koszovó Köztársaság kikáltása következtéb en az ottani albánok tagadják, hogy a területnek manapság köze volna Szerbiához, és innen eredeztetik Koszovónak azt a jogát, hogy - a többi jugoszláv köztársasághoz hasonlóan - önrendelkezéssel döntsön sorsáról. Azért szerveztek felkelést, mert Szerbia me gakadályozta őket az önrendelkezésben, amire pedig a jugoszláv alkotmány szerint minden köztársaságnak joga volt. A NATO fegyveres beavatkozása már e felkelés idején, s azért következett be, mert Szerbia a rambouilleti értekezleten sem volt hajlandó vissz aállítani a magas szintű autonómiát Koszovóban. Az albánok úgy vélik, hogy fegyveres felkelésükkel - a NATObombázások előtt és vele párhuzamosan - felszabadították Koszovót, ahol egyébként a lakosságnak több mint 90 százalékát alkotják. Viszont az albáno k ellen szól az a körülmény, hogy az Európai Közösség Badinterféle bizottsága 1991 végén, midőn proklamálta, hogy Jugoszlávia széthullott, a köztársaságok korábbi alkotmányos határait ismerte el a függetlenséget óhajtó köztársaságokéinak, viszont a tartom ányoktól megtagadta a függetlenedés jogát. Koszovó akkor nem volt alkotmányosan elismert köztársaság. Szerbiában ellenben mind a mai napig egyetlen politikus sem jelentette ki, hogy Koszovót legalább egy olyan autonómia megilletné, mint amilyent Milosevic s Rambouilletben elutasított. A szerb politikusok szakadatlanul azt hajtogatják, hogy Koszovó az egységes és oszthatatlan Szerbia elidegeníthetetlen része. Ezt az európai országhatárok sérthetetlenségének elvével is alátámasztják. Ezzel összhangban a kosz ovói szerb politikusok azt hangoztatják - noha némelyikük tudatában van annak, hogy ez képtelenség , hogy a szerbségnek mint nemzeti közösségnek Koszovóban is ugyanazokkal a jogokkal kell rendelkeznie, mint bárhol Szerbiában, következésképpen Koszovóban n em a szerbek, hanem - Szerbia méreteiben gondolkodva - az albánok alkotják a nemzeti kisebbséget. Szeri ntem ez a koszovói kérdés kulcsa: ki a kisebbség Koszovóban, vajon a tíz százalékot sem kitevő szerbség, vagy a több mint kilencven százalékot kitevő albánok. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság azonban 2001ben már megérett a széthullásra. Montenegró néps zavazáson szándékozta eldönteni függetlenségét. A szerbség körében erre nagy riadalom támadt: azt gyanították, ha a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság megszűnik, illetve, ha jogutód nélkül marad, akkor Koszovó megszabadulhatna Szerbiától. Az Európai Unió ekk or Javier Solana révén kierőszakolta, hogy Szerbia és Montenegró lazább formában, államszövetségként - amelyet mégis csak föderációnak neveznek - fennmaradjon. A montenegróiak már akkor úgy vélték, hogy a Koszovóval kapcsolatos tehetetlenség miatt - amihe z nekik semmi közük , Szerbia túszává, illetve áldozatává váltak. Az államszövetség létrejöttét 2002ben aláírták ugyan, de kikötötték, hogy három év próbaidő után referendumot szervezhetnek függetlenségük érdekében. A próbaidő alatt Szerbiát és Montenegr ót egységes gazdasági területté kellett volna szervezni, két év múltán azonban Szerbiában még mindig a dinár, Montenegróban pedig az euró a fizetőeszköz, ma sincs közös nemzeti bank, és a nagy mértékben ellentétes érdekek miatt még a vámtarifa tartós egyez tetésére sincs kilátás, nemhogy arra, hogy gazdasági egység jöjjön létre. Ezért Szerbia is, Montenegró is folyton az államszövetség miatti veszteségeit számolgatja, nem látva - vagy elhallgatva - az államszövetségből fakadó hasznot. Ebből kifolyólag semmi kilátás sincs arra, hogy Bot holland külügyminiszter intenciói szerint Szerbia és Montenegró, Koszovóval bővülve rövid távú közös gazdasági érdeket is találva egybeolvadhatna. Az államszövetség alapokmánya szerint Montenegró 2005ben népszavazást szervezhe tne függetlenségével kapcsolatban. Ez az, amiről Bot holland külügyminiszter azt mondta, hogy az ügyet tegyék talonba. Mármost, miként vélekednek a Botféle javaslatról Montenegróban és Koszovóban? Milo Djukanovics montenegrói kormányfő szerint senki sem tilthatja el Montenegrót a függetlenséggel kapcsolatos referendumtól; Koszovónak biztonsági problémái, Montenegrónak - Szerbiához kötődve - fejlesztési
