Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-07
3 kézikönyv szerint érvénytelennek kell minősíteni az útlevelet, ha annak érvényessége lejárt, megron gálódott, illetve - harmadik országok állampolgárai esetében - betelt. Kasza megkeresésére a határőrség egyeztetett a Külügyminisztériummal, s megállapodtak: bizonyos esetekben méltányosságot alkalmaznak. A hatályos szabályozás lehetővé teszi - magyarázta Samu , hogy indokolt esetben a külföldi akkor is beléphessen az országba, ha a beutazási feltételeknek nem felel meg. A kivételes elbánásra azok a vajdasági magyarok számíthatnak, akik betelt útlevéllel érkeznek, de már másikat igényeltek, a vízumot azo nban nem vezették át. A tapasztalatok szerint sokan gondolják ugyanis, hogy elegendő, ha ilyenkor - az új mellett - magukkal hozzák a még érvényes beutazási engedélyt tartalmazó régi úti okmányt is. A határőrség ebben az esetben az érkezőt egyszeri alkalom mal belépteti, ám az új útlevélbe helyezett pecsét mellé megjegyzés kerül, és felszólítják az utast, a szerbiai magyar külképviseleteken a következő út előtt kérje a vízum díjmentes átvezetését. Aki másodjára is így próbálkozik, azt a határőrök visszafordí tják. Samu szerint rendkívüli és kivételes okból a csak betelt útlevéllel rendelkező utast is beléptetik - például, ha beteg hozzátartozóját viszi gyógykezelésre. A határőrség - a lejárt útlevélben levő vízum alapján - elvileg kiadhatna beutazási engedély t, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala szerint azonban a vízum átvezetésének "technikai akadályai" vannak. A hivatalnál most azt keresik, hogy miként egyszerűsíthetnék az eljárást. Ahhoz, hogy egy útlevél tavaly novembertől, a vízumkényszer beve zetésétől beteljék, hetente többször is Magyarországra kellett utazni. Tartózkodási vízum nélkül a külföldiek a hatályos szabályok szerint hat hónap alatt legfeljebb kilencven napot tölthetnek Magyarországon, egy belépés pedig akkor is egy napnak számít, h a valaki szinte azonnal visszafordul. Az ukrán útlevél huszonnégy lapjára kétszáznegyven pecsét fér. Ez hatvan magyarországi utazásnak felel meg, rosszabb esetben negyvennyolcnak, ha a határőrök helyigényesen pecsételnek. - Egy rendszeres ingázó heti két átutazás mellett fél év alatt kitölti az útlevelét - mondták lapunknak Beregszászon. Amennyiben az útlevél betelik, az érvényes vízumot át kell vezetni az új útlevélre, új űrlap kitöltésével, a korábbi érvényességi dátum megőrzése mellett. Az átlagosan egy hét alatt megszerezhető magyar vízumok többsége egy évre érvényes. Ez ingyenes ugyan, ám a gyorsan betelő - hivatalosan tíz évre érvényes - útlevél nagyon drága: tízezer forintba, egy jól kereső tanár havi fizetésébe kerül. Megszokott a 16 ezer forintnyi hrivnya "csúsztatása" is, hogy az egykét hónapos útiokmánykiállítási procedúra lerövidüljön. vissza Diplomáciai vita a vajdasági atrocitásokról Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. augusztus 7. Diplomáciai vita bon takozhat ki Belgrád és Budapest között a vajdasági magyarokat ért atrocitások miatt. A médiában magyarverésként emlegetett incidenssorozat miatt Budapest, személyesen pedig Kovács László külügyminiszter többször is felemelte a szavát. Kovács legutóbb aug usztus 4én írt levelet Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőnek, indítványozva a támadók mielőbbi felelősségre vonását és az újabb magyarellenes támadások megakadályozását. Kovács kifejezte reményét, hogy a problémát sikerül megoldani, és Budapest nem kénys zerül arra, hogy európai fórumokon tegyen lépéseket az ügy rendezésére. Belgrád tegnap visszautasította Kovács "vádjait" a vajdasági magyarok elleni támadásokról. Rasim Ljajics, Szerbia és Montenegró államközösségének emberjogi és kisebbségügyi minisztere a Dnevniknek kijelentette: az országban határozott ellenlépéseket tettek az incidensek nyomán. Az újvidéki lapban ugyanakkor emlékeztetett: júliusi budapesti látogatásán vendéglátóit tájékoztatta arról a jelentésről, amelyet a szerb belügyminisztérium állított össze a vajdasági magyarok elleni atrocitásokról. Szerinte a magyar ra is lefordított dokumentumból egyértelműen kiderül: a kép nem "feketefehér", ahogyan azt egyesek - főként a magyar közvélemény előtt - igyekeznek beállítani. (Megfigyelők egy ellentmondásra hívják fel a figyelmet,
