Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-05
14 magánszemélyek is sorra kérik, perelik vissza ingatlan aikat. Új székházak, irodák építésére pedig egyelőre nincs pénz. A restitúciós törvény megjelenését követően Romániában összesen 210 ezer kérelmet regisztráltak, ezek nyomán 9500 ingatlant már visszaadtak, és a bizottság további 30 ezret kedvezően bírált el. Az más kérdés, hogy a jogaikba visszahelyezett egykori tulajdonosok - akik sorra nyerik a román állammal szembeni pereiket Strasbourgban, az európai emberjogi bíróságon - mikor cserélhetnek majd zárat saját házaikon. viss za IRHÁZI JÁNOS / Arad VITÁK A TERÜLETI AUTONÓMIÁRÓL − Lépésváltás? Mint a múlt heti OrbánNastaseaffér is jelzi, a többségi nemzetek részéről teljes elutasítás fogadja a határon túli magyarok törekvéseit a területi autonómiára. Ezen az sem változt at, hogy az adott állam már uniós tage, vagy éppen törekszik az EUba . „Szlovákia alkotmánya szavatolja, hogy a nemzetiségek megtanulhassák a többségiek nyelvét, nincs semmi akadálya, hogy éljenek e lehetőséggel" - jelentette ki Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök annak nyomán, hogy Bauer Edit szlovákiai magyar európai parlamenti (EP) képviselő Strasbourgban szóvá tette: lehetetlen állapot, hogy az EPben felszólalhat anyanyelvén, míg saját országa parlamentjében nem. A szlovák elnök nem éppen kis ebbségbarát reagálása jól példázza, hiába kerül be egy ország az EUba, még semmi sem változik kisebbségei helyzetében. Ennek fényében akár elvetélt próbálkozás lehet az is, ahogyan Orbán Viktor, a FideszMPSZ elnöke az EUnak a csatlakozni szándékozók f elé a kisebbségekkel kapcsolatban megfogalmazott követelményeit - az úgynevezett koppenhágai kritériumokat - kérte számon Románián, mondván, ez előfeltétele a várhatóan 2007es csatlakozásnak. Sőt a volt magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédében (HVG, 2004. július 31.) úgy értelmezte ezeket, mintha az EU demokráciaértelmezésének része lenne a romániai magyarság autonómiája is. „Meggyőződésem szerint az autonómia lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője" - jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy szívesen segít a román kormánynak megtalálni azokat a jogi megoldásokat, amelyek „az Európa által támasztott demokráciakövetelmények kielégítését hozhatják magukkal". A mondatok nyomban kiváltották a román kormány reakcióját, Adrian Nastase miniszterelnök nyílt lev élben utasította vissza az orbáni gondolatokat. Ráadásul az EU, mint ez Bauer Edit esetéből is látszik, nem feltétlenül ugyanazt érti demokrácián, amit a magyar politikusok szeretnének, így egyes országok felvételekor nem nagyon veszik figyelembe a kiseb bségi problémákat. Csak konfliktus ne legyen, pláne a balkáni országokban - szinte ez az egyetlen szempont, amire az európai politikusok koncentrálnak. Ha egyes kisebbségi pártok - mint például Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vagy a Romániai Ma gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - még tagjai is a kormánykoalíciónak, illetve kívülről támogatják azt, akkor végképp kevés esély van arra, hogy a kisebbségi sérelmeket az EUnál megjelenítsék a magyar politikusok. Orbán javaslata az erdélyi magyarság au tonómiájának erőteljesebb képviseletére ezzel együtt nem tűnik halva született ötletnek. Szinte nincs olyan tagállam az EUban, ahol a kisebbségeknek valamilyen önigazgatásuk ne lenne, ráadásul azt sem lehet mondani, hogy ezek konfliktusok nélkül jöttek vo lna létre. Van tehát realitása, hogy az anyaországi és határon túli magyar politikusok egységes fellépésével az autonómiatörekvések ügyét felszínen tartva befolyásolják az EU döntéshozóit akkor is, ha Románia csatlakozási kritériumai között nem szerepel a kisebbségi kérdés. Az egységes fellépés azonban szinte kizárt. Sem a mag yar Külügyminisztérium, sem az RMDSZ vezetése nem látja még elérkezettnek az időt a kisebbségi autonómia kérdésének erőteljesebb szorgalmazására. A külügyi tárca vonakodása nem nagyon érthető, hiszen a törekvések támogatása aligha változtatna sokat a
