Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-04
11 elismeréssel lehet szólni, amivel Lendvai is egyetértett. Eörsi szerint Balázs kiváló diplomata, de nem politikus. A biztosok túlnyomó többsége pedig az. A kormánypártokkal ellentétben az ellenzék elutasítja Kovács László jelö lé sét. A FideszMagyar Polgári Szövetség helyette inkább a párt európai parlamenti képviselőjét, Barsiné Pataki Etelkát ajánlotta a mai döntés előtt Medgyessy Péter kormányfő figyelmébe. Kovács László nem alkalmas a magyar nemzeti érdekek közös képviseletér e az Európai Bizottságban. Őt a Fidesz nem az ország, hanem az MSZP képviselőjének tekinti, jelölését pedig provokációnak - közölte Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője az egyeztetés után. Szerinte Kovács László kinevezése jelentős mérték ben fenyegeti az európai uniós ügyekben kialakult nemzeti konszenzust, az európai néppárti frakció magyar tagjai és a magyar EUbiztos közös munkáját. Arra a kérdésre, hogy vajon a Fidesz szándékozike lobbizni a szintén néppárti Barrosonál Kovács ellen, l eszögezte, minden magyar nemzeti érdeket érintő kérdésben a megfelelő módon bárkivel, az ördöggel is együtt tudnak működni, de Kovács Lászlót nem tudják a Magyar Köztársaság hiteles képviselőjének tekinteni. A FideszMPSZ a megfelelő európai fórumokon el f ogja mondani véleményét. Medgyessy Péter az elmúlt két esztendő legrosszabb kormányzati döntését hozta meg - kommentálta Kovács László jelölését Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Az Európai Bizottságba olyan személyt kellene a kormánynak delegálnia, aki képes a nemzeti egységet megtestesíteni, ám Kovács László már külügyminiszterként sem tudta ezt megtenni - fogalmazott, hozzátéve, Medgyessynek a jelöléskor azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy a biztos 2009ig marad a helyén, míg Magyarország on 2006ban választások lesznek. A május óta a biztosi posztot betöltő Balázs Pétert, aki jelenleg szabadságát tölti Magyarországon meglepte, hogy Medgyessy nem őt jelölte ismét biztosnak. Az MTIvel annyit közölt, hivatalos tájékoztatást még nem kapott a kormányfőtől a döntésről, így arr ól nyilatkozni sem kíván. Értesüléseink szerint kormánykörökben Balázst esélyesnek tartják a külügyminiszteri posztra. Rajta kívül Bársony András politikai államtitkár neve merülhet fel. Bársonnyal, aki szintén szabadságát tölti, értesüléseink szerint Ková cs László előzetesen egyeztetetett távozásáról, de sem ő, sem a kormányfő nem tárgyalt vele az utódlásról. A harmadik esélyes pedig Simonyi András washingtoni nagykövet lehet. A kormányfő közeli barátjaként emlegetett diplomata neve már korábban is felmerü lt, mint lehetséges honvédelmi miniszteré, ám a felkérést (akkor) nem vállalta. A miniszterelnök és Kovács László a négypárti egyeztetés után nem kommentálta a döntést. A külügyminiszter később lapunknak azt mondta, nem kíván reagálni Szájer József és Her ényi Károly megjegyzéseire sem. Az új Európai Bizottság november 1jén lép hivatalba. Minden állam egy biztost jelölhet, vagyis az új testületben 25 biztos dolgozhat. Az EB megbízatása öt évre szól, de a testülettől időközben megvonhatja a bizalmat az Eur ópai Parlament. A biztosokat az adott EU tagállam kormányai jelölhetik ki az államfővel való tanácskozás után. A jelölést a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A biztosok kinevezése, illetőleg felmentése az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barros o jogköre. Ha tehát kormányváltás következik be egy országban, az új kabinet nem hívhatja vissza a biztost. "Megbuktatásának" egyetlen módja, ha az új kabinet meggyőzi az EB elnökét a biztos alkalmatlanságáról. A bizottság egyebek mellett azt felügyeli, ho gy a tagországok miként használják fel az uniós támogatásra elnyert pénzösszegeket. A biztosok munkáját mintegy összesen 24 ezer munkatárs segíti. Barroso EBelnök néhány napja azt állította, hogy az augusztus 23val kezdődő héten közzé teszi az új biztos ok névsorát. Eddig a 25ből csak két állam nem nevezte meg jelöltjeit. Hollandia, amely arra vár, hogy megtudja, milyen biztosi posztra számíthat, illetve Lettország. Utóbbi a hivatalban lévő biztos és a rigai parlament elnöke közül választ. Az esetek több ségében a kormány által jelölt biztosokat az ellenzék inkább visszafogott bírálattal illette. A kivételt Csehország jelentette, ahol komoly belpolitikai vihart kavart Vlaimír Spidla volt miniszterelnök jelölése. A jobboldali Polgári Demokrata Párt igyekeze tt minden követ
