Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-30
12 Erős az idegenellenesség Magyarországon A magyarok többsége elutasítja a menekültek befogadását – derül ki egy kutatásból. A legelutasítottabbak a romák, az arabok, a kínaiak és a románok. Az előítéletek annak ellenére élnek, hogy idén 77 százalékkal kevesebb menedékkérő érkezett, és alig százan kaptak menekültstátust. A határőrök kevésbé előítéletesek, nekik tanítják a toleranciát. Kínai iskola nyílik Multikulturális, magyar – kínai két tannyelvû általános iskola nyílik Budapesten, a XV. kerületben szeptember elején. A több mint száz beiratkozott gyereket magyar és kínai tanárok tanítják majd. Magyarországon él a középeurópai térség legnagyobb kínai közössége, mintegy tízhúszezer fô. Peter Ihaza Nigériából érkezett Magyarországra tizennégy éve . Biológusnak tanult. Felesége magyar, van egy hatéves gyermeke. "Ma már nem olyan ritka fekete embert látni az utcán, de még mindig érzem a megkülönböztetést. Főleg ha munkahelyet keresek, vagy egy hivatalba lépek be. Lakáshitelt akartam felvenni, és még ki sem nyitottam a számat, már azt mondták, nem lehet." Volt olyan, hogy a rendőr azt mondta neki: mit csinálsz Magyarországon, menj haza. "Nem akarom, hogy gyerekem ugyanezt átélje, ezért valószínűleg Kanadába megyünk." A menekültek száma évről évre keve sebb, az előítéletek továbbra is nagyok. Idén több mint nyolcszázan kértek menedéket, 73an kapták meg. Legtöbben Grúziából, Törökországból, Vietnamból, SzerbiaMontenegróból és Kínából érkeztek. Bár az idegenellenesség csökkent az elmúlt tíz évben, még mi ndig nagy: a többség nyíltan vagy latensen elutasítja a menekültek befogadását – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének reprezentatív kutatásából. Eszerint az emberek nagy része a bevándorlás negatív hatásait látja. A legelutasítot tabbak a romák, az arabok, a kínaiak és a románok. A válaszadók hét százaléka szerint minden menekülőt be kellene fogadni, 26 százalék senkit sem fogadna be. A maradék 67 százalék – a mérlegelők – szelektíven fogadná be a menekülteket. Senki sem idegenba rát a MIÉPesek közt Minél idősebb valaki, annál inkább idegenellenes. A negyvennégy évnél fiatalabbak húsz százaléka xenofób, a náluk idősebbek harminc százaléka, a 75 évnél korosabbaknak pedig negyven százaléka. Az iskolai végzettség emelkedésével nő a mérlegelők aránya, csökken az idegenellenesek és emelkedik az idegenbarátok száma. Az egyetemet végzettek körében az idegenbarátok aránya kétszerese az átlagnak, a nyolc általánost végzettek között viszont a xenofóbok aránya duplája az átlagnak. Az idegen ellenességre a gazdasági aktivitás is hatással van: a nyugdíjasok és a munkanélküliek erősen, a tanulók alig xenofóbok. A jobb anyagi helyzetűek között inkább a mérlegelők vannak többségben. A politikai szimpátia és az aktivitás is hat: a biztos választók inkább mérlegelnek, és kevésbé idegenellenesek. Az MSZP és a Fidesz szavazói között nincs különbség, a xenofóbok aránya körükben hasonló az országos átlaghoz. Az SZDSZszimpatizánsok az átlagnál jobban szeretik az idegeneket. A MIÉPesek között szinte nin csen idegenbarát. Az idegenellenesség aránya magasabb ÉszakMagyarországon és az Alföldön. A kutatók szerint a xenofóbiának két fő összetevője van: a bűnbakképzés, vagyis az a meggyőződés, hogy az idegenek okolhatók az ország társadalmi és gazdasági probl émáiért, illetve a gazdasági és kulturális elszigetelődés, a nyílt társadalom eszméjének elutasítása. "Se szomszéd, se rokon ne legyen az idegen" A legtöbb bevándorlási engedélyt kért nemzet állampolgárai 2003ban román 57847 szerbiamontenegrói 15 567
