Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-27
6 és szóbeli támadást ellenük, de a tettesek ellen minden esetben bűnvádi feljel entés vagy szabálysértési eljárás indult, vagyis eddig mindig megállapítást nyert, hogy nem etnikai indíttatású incidensről volt szó. Paradoxonnak tűnik a rendőrségi statisztika, hiszen nehéz nem etnikai összetűzésként minősíteni a lassan mindennapossá váló verekedéseket, amikor öthat szerb ütlegel feleannyi magyart, nemzetiségükre vonatkozó szidalmak közepette. Ágoston Gabriella szabadkai ügyvéd - akit a magyar kárvallottak jogi védelmére kért fel a VMSZ - nemcsak a rendőrség komolytalan hozzááll ásával magyarázza azt, hogy a magyarellenes incidenseket miért puszta verekedésként kezelik a hatóságok. Mint az MTInek elmondta, a szerbiai köztársasági büntetőtörvénykönyv gyakorlatilag nem ismeri az etnikai indíttatású vagy hátterű bűntény fogalmát, em iatt szinte képtelenség nevükön nevezni az ilyen jellegű bűntényeket. A szövetségi (jugoszláv) büntetőtörvénykönyvben szerepel ugyan ez a kategória, de a szóban forgó cikkelyeket csak kirívó esetekben lehet alkalmazni, például súlyos etnikai leszámolás ok, templomok, temetők felgyújtása és meggyalázása esetén, amikor a bűntényeknek látható anyagi kára van. Nemzeti kisebbségek tagjai közötti "egyszerű" verekedésekre, a gyalázkodó falfirkárka ezt a cikkelyt nem lehet alkalmazni. Emellett mindkét BTK részle tek taglalása nélkül általában "erőszakos viselkedés" kategóriájába sorolja a verekedéseket. A szabadkai ügyvéd szerint a rendőrség ráadásul hanyagul és felelőtlenül foglalkozik az ilyen ügyekkel. Helytelen ténymegállapítása esetén pedig az ügyész is e lcsúszik a lényeg felett, s nem törekszik a bűnvádi feljelentések átminősítésére. A tapasztalat szerint a rendőrségi munkához "igazodnak" az orvosszakértők is, olykor a kék foltokról és vesezúzódásokról szóló jelentéseiket sem továbbítják a rendőrségnek. vissza +++ kpj/krg 16.31 LMT 260804 5232 BP0345 4 130 MTIb2032 Bárándy: az államfővel egyeztetett álláspont szerint leghamarabb 30 nap múlva lehet új kormányfő kod: JOGI fk: HU ld: Budapest, 2004. a ugusztus 26., csütörtök (MTI) - Az Igazságügyi Minisztérium hivatalos, Mádl Ferenc köztársasági elnökkel egyeztetett álláspontja szerint a Medgyessykormány még 30 napig teljes jogkörű és csak azt követően javasolhat az államfő a parlamentnek új minisztere lnökjelöltet - mondta Bárándy Péter az MTInek csütörtökön. Medgyessy Péter szerdai lemondása "érvényes a jelen esetben és a 30. napon hatályosul. Tehát a 30 nap, ami szeptember 26án jár le, az alatt a kormány az, ha úgy tetszik igazi kormány, nem üg yvezető, csak ezt követően válik ügyvezetővé. Ennek a másik vonzata természetesen az, hogy a köztársasági elnök úr a 30. nap elteltével jelölheti csak a miniszterelnököt" - fejtette ki az igazságügyminiszter. Bárándy Péter tudatta: csütörtökön konzult ált Mádl Ferenccel és az egyeztetett álláspont szerint úgy értelmezik a jogszabályt, hogy a miniszterelnök lemondása a 30. napon hatályosul. "Persze nem kell ennek a 30 napnak kárba vesznie." Lehet konzultálni, politikai egyeztetéseket végezni és azt s em zárja ki semmi, hogy a köztársasági elnök úr, ha úgy látja politikailag indokoltnak, akár a miniszterelnökjelölt nevét is kimondja, csak a hivatalos jelölés nem történhet meg addig - mondta Bárándy Péter Ennek pozitív vonzata az igazságügyminiszt er szerint, hogy a kormányfő lemondásának hatályosulását követően az ügyvezető kormány feltehetően már csak 12 napig létezik. Bárándy Péter elmondta: a jelenlegi közjogi helyzetben az egyetlen vitatható kérdés, hogy mikor hatályosul a kormányfő lemond ása. Ezt alapvetően a kormánytagok jogállásáról szóló törvény szabályozza. "Itt lehetséges a nem túl egyértelmű megfogalmazás miatt kétféle álláspont" - tette hozzá az igazságügyminiszter. Az MTInek korábban nyilatkozó alkotmányjogászok kifejtet ték, hogy az egyik szakmai álláspont szerint a lemondott miniszterelnök nyomban nem teljes jogkörű, ügyvezető kormányfővé válik és az államfő a parlament elé terjesztheti az előre láthatólag a többség bizalmát élvező új miniszterelnökjelöltet. A másik áll áspont szerint azonban a kormánytagok jogállásáról szóló törvény értelmében a lemondás 30 nap múlva hatályosul - addig nem lehet ügyvezető kormányról beszélni - és új miniszterelnökjelöltet is csak azt követően javasolhat a parlamentnek a köztársasági eln ök.
