Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-14
3 A majdani elnök kockázatot is vállalt azzal, hogy jelentős pénzügyi források feletti ell enőrzéssel járó tisztségeket új tagállamokból érkezett biztosoknak adott. Az EU befolyásos alapító tagjainak némelyikét azzal próbálta megvigasztalni, hogy a jól hangzó, de alapjában véve konkrét tartalom nélküli alelnöki tisztségbe emelte biztosaikat. Ü dvözlet az új Európában - ezzel a címmel méltatja a The Wall Street Journal című amerikai konzervatív lap európai kiadása (WSJE) pénteki számában az előző nap Brüsszelben bejelentett döntéseket, az új Európai Bizottság tagjai közötti feladatfelosztást. A lap vezércikke szerint ugyanis a most nyilvánosságra hozott döntések egy korszak végét jelentik. Amióta az EU, illetve annak elődei létrejöttek, a szervezet vezető erejét mindig is a francianémet tengely jelentette, ám a feladatkörök új felosztásából nyil vánvalóvá vált, hogy ez a gravitációs centrum elmozdult. A francianémet tengely továbbra is létezik ugyan, de már nem hangadó - véli az amerikai lap, azzal támasztva alá ezt, hogy a franciák és a németek az általuk leginkább kért területek közül szinte eg yet sem kaptak meg, s eközben az összes fontos gazdasági terület irányítása a szabadpiac híveinek jutott. A lap szerint ez a folyamat akkor kezdődött, amikor májusban beléptek az EUba az új tagállamok. Berlinnel és Párizzsal ellentétben az újak alapjában szabadpiaci politikát folytatnak, s támogatják az Egyesült Államok iraki háborúját, márpedig mindez termés zetes koalíciós partnerré teszi őket a britek számára - miközben éppen NagyBritannia az, amely ennek az "új Európának" a központja felé tart. "A hatalmi egyensúlyban észlelhető földrengésszerű elmozdulás egyik jele éppen az új EUbizottság elnökének, Jo sé Manuel Barrosónak a kiválasztása volt júniusban" - írja a WSJE, emlékeztetve, hogy Párizs és Berlin eredetileg nem őt, hanem a francianémet politikát hűségesen követő belga miniszterelnököt, Guy Verhofstadtot pártolta, ám "ebben az új Európában a franc ianémet jelöltnek nem volt esélye". Mivel pedig Barroso maga is a szabadpiac hívei és az iraki hadjárat támogatói közé tartozik, a franciák és a németek európai ambíciói számára aligha lehetett elképzelni nagyobb csapást, mint a portugál politikus megvála sztását - véli az amerikai lap, hozzátéve: csütörtökön azután még ennél is rosszabbá vált e két ország számára a helyzet. vissza Lisszaboni útra lépett az unió Magyar Hírlap 2004. augusztus 14. Szerző: Gyükeri Mercédesz Nemcsak a bizottság, de az európai gazdaság "felrázását" is komolyan veszi José Manuel Durão Barroso. A portugál konzervatív politikus 25 fős testületével a lisszaboni stratégia végrehajtását és az Európai Unió (EU) népszerűségének erősítését tűzte ki célul. Egybehangzóan liberális, a szabadpiacot pártoló bizottságnak tartják a kommentátorok a José Manuel Durão Barroso vezette testületet. Barroso a jelek szerint komolyan vette az elődje, Roman o Prodi hivatali idejében elfogadott lisszaboni stratégia alapelveit, s valóban komoly hévvel lát neki annak, hogy az unió az évtized végére a "világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává" fejlődjön. Az igen hangzatos elképzelés legnagyobb gátja eddig az volt, hogy a tagországok kevés hajlandóságot mutattak a szociális juttatások megnyirbálására, a kutatásfejlesztés erősítésére, a kis- és középvállalkozások támogatására. Három új és befolyásos ember az európai „kormányban” Nelie KroesSmit: verseny ügyek Meglepetést okozott, hogy a bizottság egyik legbefolyásosabb posztja egy közepes országból érkezô nônek jutott, akinek a szakterülete nem is a verseny, hanem a közlekedés. A 63 éves Kroes, aki 1982 és 1989 között a közlekedési miniszteri tisztséget töltötte be, több magáncég igazgatótanácsában is ott volt. Üzletasszonyi karrierjét most Európa nagyvállalatainak ellen őrzésével váltotta fel. Charlie McCreevy: belsőpiac és szolgáltatások
