Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-12
8 műhelyévé válhat. Az eddig elért eredményeinket mégsem értelmezhetjük egy autonómiakoncepció részeként. A választási programok tükrében elmondhatjuk, hogy az MKP semmiféle autonómiáról nem mondott le, mert az autonómiakoncepció megfogalmazásának a hiánya nem azonosítható a lemondással. 1998 őszén, amikor az MKP először vál t részesévé a szlovákiai kormánykoalíciónak, akkor ugyan kényszerhelyzetben köteleztük magunkat, hogy a soron következő négy évben nem lépünk fel autonómiaigénnyel, de 2002től már ez is a múlt része és ma már nem érvényes. A kisebbségi kultúrák finanszír ozása azonban – sajnos – úgy néz ki, hogy egyelőre nem válhat részévé egy autonóm intézményrendszernek, azaz csak akkor válhatna azzá, ha igazgatása önkormányzati alapon valósulna meg. Egy ilyen megoldás azonban alkotmánymódosítást igényelne. Egy kisebbsé gi önkormányzati rendszer alapjait 2001ben rakhattuk volna le az alkotmány átfogó módosításakor, de ezt elmulasztottuk. Megvalósíthatónak tartja a szlovákiai magyarság területi autonómiáját? – Az autonómiák megvalósulására nagyon széles összefüggésben kell tekintenünk. Ha azt nézzük, hogy európai méretben milyen autonómiák léteznek és azok milyen körülmények között alakultak, megállapíthatjuk, hogy bármelyik létrejött autonómia egy kényszerhelyzet eredménye. A finnországi svédek azért kaptak olyan nagy jogokat, mert többek között az ő kezükben összpontosult a gazdasági élet, de nem kis szerepe volt ebben Carl Gustaf Emil Mannerheimnek, aki finnországi svéd volt és jelentős szerepet játszott az oroszokkal, illetve a Szovjetunióval szembeni sikeres ellenál lásban, tekintélyes katona volt, abszolút befolyással bírt a hadseregben. Belgiumban az 1960as évek végén utcai harcok dúltak a vallonok és a flamandok között, melynek következtében megalkották Belgium új alkotmányát, és ezt követően jutottak a belgiumi n émetek autonómiához. A déltiroli németajkú osztrákok autonómiája mögött egy nemzetközipolitikai összefüggés húzódik, valamint robbantásos merényletek. A spanyolországi baszk autonómia hátterében pedig látnunk kell az ETA militáns tevékenységét. Európa eg yik legújabb autonómiája, a gagauz autonómia megszületését is véres harcok előzték meg. Tehát minden autonómia esetében vagy gazdasági vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárg yalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia. Tudni kell azt is, hogy csak olyan autonómiakoncepciónak van sikere, amely mögé az egész népcsoport és annak politikai képviselete felsor akozik. Ez a legnagyobb gond például az erdélyi autonómiatörekvéssel, melynek ügyében csaknem egyenlő arányban megosztott a romániai magyarság, és ezért az ott zajló autonómiaküzdelem elveszíti hatékonyságát. Szlovákiában is bármilyen autonómiatörekvés csak akkor lehet sikeres, ha mögötte áll az itt élő magyarság zöme, de az egész politikai képviselete. Először és mindeddig utoljára 1994. január 8án tettük meg a legjelentősebb lépést az autonómiánk alapjainak letételéhez, de eljátszottuk ezt a lehetőség et. El kell jutnunk oda, hogy ez széles körű közösségi programunkká váljon és tenni kell érte, de tudatosítani kell, hogy politikai nyomásgyakorlás nélkül nem fog menni. Vannak, akik azt mondják, azzal, hogy a felvidéki magyarság képviselői bejutottak a parlamentbe és a kormányba, már egy részleges autonómia birtokában vannak. Egyetért ezzel? – Ennek az autonómiához semmi köze! Ismerem azokat akik ezt állítják, de ők nem értik az autonómia lényegét. Az autonómia ugyanis az országhatáron belül létező olyan igazgatási formáció, amelynek belügyeibe – az autonómia szervein kívül – más közigazgatási (államigazgatási) szerv nem szólhat bele, működése kizárólag törvények útján befolyásolható. Az autonómia leginkább a helyi, illetve a megyei önkormányzat működéséh ez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy nem általános, hanem speciális közigazgatási megoldást jelent. Egy törvény által teremtett státusról van szó, melyet például etnikai, vallási vagy valamilyen területhez való kötődési alapon biztosítanak. Térjün k vissza az autonómiák megvalósulásának feltételeihez. Kovács László, Magyarország külügyminisztere – egyik közelmúltban elhangzott beszédében – ha nem is tudatosan, de üzent a határon túli magyaroknak. Úgy vélte, hogy erőszakos úton nem lehet elérni az au tonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet...
