Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-22
18 „Az új határállomás tehermentesíthetné Biharkeresztest és az ártándi határállomást a BudapestDebrecen, valamint a KassaDebrecen irányból érkezők átmenő forgalmától, mert Létavértesen és Zilahon át szinte nyílegyenes út vezet Debrecenből Kolozsvárra" - érvelt a tervezett északerdélyi autópálya létavértesi becsatlakoztatása mellett a HVGnek Csontos János szocialista országgyűlési képviselő, aki egyúttal a HajdúBihar megyei közgyűlés tagja. Ennek azonban több hátulütője is van. A román tervek szerint 2008 végére elkészülne az északerdélyi autópálya első szakasza az Ártándtól alig néhány kilométerre északra lévő Nagyszántó és Berettyószéplak között - a pályát ugyanis a határtól kezdik építeni. A magyar kormány tavalyi határozata alapján pedig 2006ig megépül Debrecenig az M35ös autópálya. Mivel ugyanebből a határozatból nem derül ki, hogy az M4es 2015ig pontosan mikor is jutna el a határig, „célszerű volna, a kormány határozatában nem szereplő módon, az M35ös építését továbbvinni, mert így Magyaror szágon is autópályaként folytatódhatna" - mondta a HVGnek Kovács Ferenc, a közlekedési tárca helyettes államtitkára. Az egyeztetett tervekben azonban nem a létavértesi továbbvezetés szerepel, hiába lobbizik érte közösen a térség néhány romániai magyar és honi politikusa. Ennek az az oka, hogy az összeköttetéshez uniós külső határt - úgynevezett schengenit - kellene kiépíteni, s gondoskodni kellene a teherautók vámkezeléséről is. Mivel Ártándnál elkészült ez a több milliárd forintos beruházás, a közlekedési tárca szerint kidobott pénz lenne a mindössze 32 kilométerre lévő Létavértesen is hasonlót építeni. 20102012 körül ugyanis vélhetőleg már Románia is belül lesz a schengeni övezeten, s így a közös határon megszűnik a vám- és útlevélellenőrzés. Létavértes helyett ezért - a román kormány tavaly októberi javaslatának megfelelően - NagykerekiNagyszántó térségében találkozna az M35ös és a romániai sztráda, s egy későbbi időpontban ide futna be az M4es is (lásd térképünket). A Románia schengeni csatlakozás a előtt elkészülő első két sztrádaszakasz - az említett, 64 kilométeres NagyszántóBerettyószéplak és a 90 kilométeres KolozsvárMarosvásárhely szekció - Magyarországról 2008 után néhány évig csak Ártándon át lesz elérhető (személyautók esetében Létavértes en át is), még akkor is, ha addig megépülne az M35ös folytatása Berettyóújfaluig. Ám erről még nincs hivatalos döntés, jóllehet Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel folytatott áprili si, debreceni eszmecserén kilátásba helyezte, hogy azt 2008ig meghosszabbítják a határig (az eredeti határidő 2010 volt). Az ünnepi nekibuzdulás ellenére az északerdélyi autópályaszakaszokon nem tettek még egyetlen kapavágást sem. Csak a napokban kötö tték meg az építkezést kiszolgáló felvonulási területek bérletére vonatkozó szerződéseket. Tordaszentlászlón a logisztikai bázis kialakítása már megkezdődött, s a Bechtel a Bihar megyei Tóti községben is bérbe vett egy 10 hektáros földterületet, ahová ezen a héten szállítják a munkagépeket, és itt építik fel a barakktábort. Késleltetheti a munkálatokat, hogy még nem jelent meg a kisajátításokról szóló kormányhatározat, melynek alapján a tulajdonosok - egyes információk szerint - a föld minőségétől és hely étől függően 19 eurós négyzetméterenkénti kártérítést kaphatnak. A Bechtel szerződésben kötelezte magát, hogy az építőanyagok legalább 55 százalékát a romániai piacról szerzi be, s hasonló arányban foglalkoztat helyi alvállalkozókat. „Új munkahelyeket hoz unk létre, az alkalmazottak kiválasztása már megkezdődött. Azok, akik a megnyitón a munkagépeinket kezelték, románok voltak, s őket már mi képeztünk ki" - büszkélkedett az előrehozott telepavatáson Charles Redman, a Bechtel alelnöke. Az amerikai óriásvál lalat megbízása nemzetközi vihart kavart. Brüsszelben ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy az északerdélyi autópálya hamarabb elkészül, mint az EU által támogatott, részben uniós pénzekből megvalósuló délerdélyi, amelyről 2001ben már döntés született, s amely a 4es számot viselő európai közlekedési folyosó része. Bírálták azt is, hogy a jelenleg világszerte hatszáz projektben érdekelt Bechtel közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a megrendelést, sőt a bukaresti kormány nem alkalmazta az EU által szorgal mazott, a versenytárgyalások kikerülésére kiskapuként szolgáló, magánvállalatok és közintézmények között köthető szerződéses rendszert sem. A 2003. december 19én aláírt szerződés az uniós javaslatok ellenére csupán fővállalkozói megbízás, az autópálya fin anszírozását a román állam vállalja. A munkálatok megkezdéséhez a Raiffeisenbankcsoport nyújt 33 millió euró kölcsönt. Az idei évre tervezett kiadás 150 millió euró, amihez szintén Raiffeisenszervezésű, nemzetközi szindikált hitelt vesz igénybe a román á llam -
