Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-08
13 hogy a HDZ és két szövetségese, a Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) és a Demokratiku s Központ (DC) által létrehozott kisebbségi kormány a szélsőséges Horvát Jogpárt (HSP) szavazatai nélkül is elegendő külső támogatásra számíthat. Horvátországban a gazdasági helyzet is jobb, mint az EUba újonnan belépő államok többségében - állapította meg Günter Verheugen, az EB bővítésért és szomszédpolitikáért felelős biztosa, amikor a brüsszeli bizottság áprilisban javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Zágrábbal. A brüsszeli dicséret ellenére persze a horvát gazdaságban is akadnak g ondok. Az elsősorban a nagyszabású állami beruházások, ezen belül is főként az autópályaépítések (lásd cikkünket a 38. oldalon) és a lakossági fogyasztás által serkentett növekedés tavaly lelassult: a bruttó hazai termék (GDP) a 2002es 5,2 százalék helye tt csak 4,8 százalékkal bővült. A külső eladósodásban és az államháztartási hiány gyarapodásában megnyilvánuló egyensúlyi zavarok aggasztják inkább azonban az elemzőket. Az április végén a GDP 76 százalékát, azaz 20,4 milliárd eurót elérő külső adósságál lomány stabilizálását és a tavaly GDParányosan 6,3 százalékos államháztartási deficit 4,5 százalékra való lefaragását egy minap létrejött megállapodás szerint az IMF 140 millió dolláros készenléti hitellel segíti. Szakértők szerint a külső eladósodás megá llítása könnyebb feladatnak ígérkezik a gazdaság adóterhelésének mérséklését ígérő Sanaderkormány számára, mint a költségvetés rendbetétele. Ez utóbbihoz ugyanis szakértők szerint elengedhetetlen lesz a kiadások megnyirbálása, noha a zágrábi pénzügyminisz térium egyelőre a bevételeket igyekszik feljebb tornászni az állami tulajdonú társaságoktól elvont magasabb osztalék és az adórendszer kiigazítása, így például a dohánytermékeket és a személygépkocsikat érintő legutóbbi adóemelés révén. Fejfájást okoz a zágrábi pénzügyi kormányzatnak a külkereskedelmi mérleg egyenlegének - tavaly az előző évihez képest 33 százalékos - romlása is. A horvát exportőrök dolgát megnehezíti az erős kuna, amelynek árfolyama 1991es bevezetése óta szinte alig változott, miközben jelentősen emelkedtek a munkaerő- és az energiaárak. Az Elektrokontakt nevű cég igazgatója a Reuters hírügynökségnek egyenesen arról panaszkodott, hogy a belföldi költségnövekedés és a stabil nemzeti valuta miatt az utóbbi tíz évben a külföldi piacokra szá llító horvát társaságok nyeresége a felére esett vissza. Túlságosan erősnek tartják a kunát független horvát közgazdászok is, és fokozatos leértékelést szorgalmaznak, hogy az árfolyam összhangba kerüljön a termelékenységgel. A zágrábi központi bank azonb an ódzkodik a leértékeléstől, mert nem óhajtja feláldozni a gazdasági stabilitást a rövid távú fizetésimérlegjavulás oltárán. Zeljko Rohatinski jegybankelnök azzal érvel, hogy a horvát bankrendszer által kihelyezett hitelállomány túlnyomó része euróalapú, ezért a leértékelés a jövedelmek és a fogyasztás drasztikus visszafogásán keresztül nagy valószínűséggel recesszióhoz vezethet. n vissza Megmaradhat a hírszolgáltatás támogatása PÉTER I. ZOLTÁN Pomogáts Béla, az Illy és Közalapítvány elnöke nagyon készségesen válaszolt a Bihari Napló kérdéseire. Vázolta azt a három körülményt, amely miatt meg kellett fontolniuk ennek a támogatási formának a további fenntartását. Az Illyés Közalapítvány idei költségvetését radikálisan c sökkentette a Pénzügyminisztérium. 2001ben egymilliárd forintot kapott az alapítvány, az idén ugyancsak egymilliárd forintot, amely értékben 200 millió forinttal kevesebbet ér, mint 2001ben. Ráadásul a Draskovicsféle csomag miatt elvettek tôlük 200 mill ió forintot. Ez azt jelenti, hogy a 2001es állapothoz képest a közalapítvány valamivel több, mint az akkori pénz felével rendelkezik. Kényszerhelyzetben voltak "Ez egy rendkívül nehéz helyzet. A 800 millió forint felét átadtuk az alkuratóriumoknak, a fennmaradt összegbôl mintegy 100 millió forint jut az egész rendszer mûködtetésére, a bérekkel együtt. Marad 300 millió, amit olyan költségekre fordítanak, amelyek már be voltak építve az Illyés Közalapítvány költségvetésébe, például a határon túli televí ziós mûhelyek technikai mûködtetésére. Gyakorlatilag tehát 200 millió forintunk maradt, ami rendkívül kevés, ezt az összeget terhelné meg az a 43 millió forint, melyet a Magyar Távirati Irodának kell minden évben kifizetnünk. Olyan kényszerhelyzetben voltu nk, hogy
