Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-29
12 részv ételével. (A javaslat nem két párt koalíciójáról szól - ez esetben ugyanis ötről nyolc százalékra kúszik föl a parlamenti küszöb , hanem egy új választási párt bejegyeztetéséről.) Markó Béla azonnal visszautasította a polgári kísérletet, mondván: az RMDSZ alapszabálya nem teszi lehetővé az egyezkedést az MPSZszel. A tapasztalat azt mutatja, hogy az RMDSZ autonómiaügyben sem túl nyitott az egyezkedésre. A szövetség a július 16án piacra dobott, 17 pontos választási alapelveiben csak az úgynevezett - részle teiben ki nem fejtett - "közösségi autonómiaformák feltételeinek megteremtését" tűzi célul. Amennyiben az RMDSZ végleg kikosarazza az MPSZt, nincs kizárva, hogy a polgáriak a székelyföldi területi autonómia képviseletét felvállaló, Emil Constantinescu á ltal vezetett Népi Akció jelöltjei közt kapnak helyet - az exállamfő kifejezte ez irányú fogadókészségét a bálványosi szabadegyetemen. Az "együtt vagy külön indulunk" kérdésében a végső szót az MPSZ szeptember végi kongresszusa mondja majd ki. Addig csak e gyetlen dolog biztos: a polgári szövetség népszavazást készül szervezni a Székelyföld autonómiájáról, ami - miként Szilágyi Zsolt elismerte lapunknak - nem teljesen független Orbán Viktor bálványosi intésétől. A petíciós mozgalomszervezésben már honos Fide szelnök kifejtette: közösségi erőt nem lehet csupán a médiából felépíteni, a közösségi célok mellé tömeget kell állítani, nem lehet a háttérben egyezkedni, ügyeskedni - erről szól a tömegdemokrácia, Magyarországon is, Erdélyben is. Szúrópróba - pillanat képek a bálványosi nyári szabadegyetem tizenöt éves történetéből 1. 1990. július 2129. Július utolsó hetében különleges esemény zajlott a romániai Szent Annatótól pár kilométerre, egy fenyvesektől övezett táborban - adta hírül a Pesti Hírlap. A Fidesz kisebbségi titkársága, az angol Fiatal Szociálliberális Demokraták és romániai ifjúsági szervezetek - Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel - nemzetközi szabadegyetemet szerveztek, melyre román, angol és magyar előadókat hívtak meg, köztük Schöpfli n Györgyöt, Litván Györgyöt és Lengyel Lászlót. Hogy miért épp Romániában? "Mert így a legolcsóbb bevonni az erdélyieket egy közös táborba. Másrészt (...) úgy tűnt, Romániában a leglátványosabbak a változások" - mondta az alapító fideszesek egyike, Németh Zsolt. Hozzátette: "Bálványosfürdőre pedig azért esett a választás, mert meseszép, Svájccal vetekedő területe Erdélynek. Fantasztikus környezetben, amfiteátrumszerű lejtőn hallgattuk az előadásokat". 2. 1991. július 2128. A második, Napforduló után alc ímet viselő bálványosi szabadegyetemen az Európai Közösség és KeletKözépEurópa egymásrautaltságáról cseréltek véleményt a résztvevők, illetve európai kisebbségi önkormányzattípusokat vettek górcső alá. 3. 1992. július 1926. Első ízben nyomtattak a sz ervezők professzionálisnak tetsző, háromnyelvű (román, magyar, angol) tábori meghívókat - miután szponzorként feltűnt a liberális színezetű Friedrich Naumann Alapítvány. 4. 1993. július 2024. Románia számára Magyarország folyosót jelent a Nyugat felé, s bár nem az egyetlen út, a lehetőséget nem szabad kihagyni - jelentette ki Bálványoson Horia Rusu. A romániai liberálisok akkori vezetője szerint a Nyugat nagyot téved, amikor gazdasági téren az aktuális hatalommal tart kapcsolatot, hiszen ily módon ennek pozícióit erősíti ahelyett, hogy közvetlenül a választókhoz fordulva valóban hathatós segítséget nyújtana a magánszektor kialakításához. 5. 1994. július 2023. A "rövidke" négy nap alatt egyszerűre fogalmazott, de fundamentálisnak tűnő kérdéseket vette k sorra a táborlakók. A "hogyan csináljunk vállalkozást?"tól, a "hogyan csináljunk önkormányzatot?"- on keresztül, a "hogyan politizáljunk?"- ig. 6. 1995. július 1722.
