Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-28
14 ám a lehetőségeket szem előtt tartó politikájának köszönhető. E politika egy idő után megértetheti a románokkal, hogy nincs okuk félni a magyar autonómiától, feltéve, hogy radikális hangok nem gyengítik hatását. E radikál is hangok mellett Tusnádfürdőn józanabbak is hallatszottak. Martonyi János volt külügyminiszter - nyilvánvalóan éppen nemzetközi tapasztalatainak köszönhetően - Orbánénál mérsékeltebb húrokat pengetett: az európai integráció - mondta - szerves, fokozatos f olyamat, és ez vonatkozik az autonómia megvalósulására is. A kettős állampolgárság több jogot biztosítana a magyaroknak A Fidesz erdélyi szövetségeseinek körében persze inkább az "autonómiát, de azonnal" jelszó dívik, egy időben a kettős állampolgárság igényével. Összeegyeztethető követelések ezek? Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő (Tőkés László egyik harcostársa) szerint igen, mivel két különböző dologról van szó: az előbbi a többség és a kisebbség viszonyát rendezi, az utóbbi pedig azt a kapcsolatot, amely a romániai magyarságot az anyanemzethez köti. Torónak a formális logika szerint persze igaza van, csak éppen félő, hogy a román többség - ez esetben - nem e logika szerint gondolkodna. Már szóltunk arról, milyen félelmek kelnek életre az államalkotó nemzetben az autonómia szó hallatán. Nos, ha a román utca embere mindehhez még azt is kénytelen lenne tudomásul venni, hogy eme úgymond félelmetes képződmény lakosainak ráadásul még magyar állampolgárságuk is van, akkor már a világ legjobb szó noka sem tudna meggyőzni arról, hogy nem valami sanda szeparatista szándék áll a háttérben. De ha aggodalmát valami csoda folytán el is lehetne oszlatni valahogyan, az az érzése megmaradna, hogy a magyaroknak egy tekintetben több joguk és lehetőségük van, mint neki. Méghozzá azoknak a magyaroknak, akik ott élnek vele Romániában. E szempontból tanulságos a német kormány azon, néhány évvel ezelőtti próbálkozása, hogy kettős állampolgársághoz juttassa a Németországban élő külföldieket, többségükben törököket. A CDU aláírásgyűjtő kampányt indított a terv ellen, és sikerült is megtorpedóznia azt. A rendelkezés semmiféle hátrányt nem jelentett volna a németek számára, ám az amúgy elég hátrányos helyzetű külföldieknek egy bizonyos ponton több jogot biztosított voln a, mint nekik. S ezt nem tudták elviselni. Tartani lehet attól, hogy a románok sem tudnák. Autonómiatörekvések Európában A területi autonómia az állam decentralizálását feltételezi. Az Európai Unió orszgágaiban nem lehet általános következtetéseket levon ni arról, hogy egy országnak milyen fokú önrendelkezést, autonómiát kell elsajátítania, nincs erre külön előírás. Az úgynevezett szubszidiaritás elvét alkalmazták a 1867es osztrák magyar, majd a horvátmagyar kiegyezéssel. Ennek értelmében a központi ko rmány bizonyos jogköröket ad át a helyi önkormányzatoknak, lemondhat egyes minisztériumok irányításáról, illetve a befolyt adókat a helyi közigazgatás kapja meg. Manapság ilyen önrendelkezéssel találkozhatunk NagyBritannián belül Walesben vagy Skóciában. A területi autonómia egy államon belül nagyobb területre vonatkozik. Az ennek megvalósítását szavatoló garanciák és jogi keretek megteremtésére több példát találunk az európai gyakorlatban. Az olaszországi Bozen és DélTirol régió statútuma önkormányzást szavatol a német nyelvű közösség által lakott Bolzanónak és a kétnyelvű (németolasz) Trentinónak. Spanyolországot gyakran példaként említik az autonómiatörekvések kapcsán. 1979ben fogadták el Katalónia és Baszkföld autonómiatörvényét, amely saját önkor mányzatot javasol a tartományoknak, amelyek önálló parlamentet tarthatnak fenn. Később más spanyolországi tartományok is jelentős - de eltérő - önrendelkezést vívtak ki maguknak. 1981ben Galícia, és ausztúria (utóbbi autonómiatörvénye "csak" a helybéliek nyelvét védi), majd Valencia, Aragónia, Navarra és a Baleáriszigetek. Autonómiát biztosít a portugál alkotmány az Azori- és Madeira szigetek számára. Az alaptörvény szerint erre az említett területek földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális sajáto sságai miat van szükség.
