Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-27
18 Egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni e két szervezet közö tt született együttműködési megállapodás teljesítéséért. Augusztus 24én az RMDSZ és a PSD vezetősége összeül majd, hogy átfogó elemzést adjon arról, mi valósult meg a megállapodásból, s mi az, amit még teljesíteni kell az esztendő hátralevő részében. A román kormánypárt és a magyarok politikai szervezete március 9én írta alá az idei együttműködési megállapodást (protokollumot). Az előző három évben is kötöttek egymással ilyen megegyezést, s mint az RMDSZ többször is hangoztatta, azok alapján számos e redményt ért el a romániai magyarság. Az idei protokollumban az általános elvi kitételek megegyeznek az előző éviben rögzített keretekkel, például ami a törvényjavaslatok kapcsán a parlamentben történő előzetes egyeztetést, vagy a kormánypárttal való rendszeres találkozók tervezését illeti. Az újdonságot az jelenti, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. Ilyen például a nyugdíjak összehangolása, a szociális segélyek, vagy a diákhitelek kérdése. Az idei megállapodás előtt az év első hónapjaiban két kérdésben meglehetősen nehéznek bizonyult közelíteni egymáshoz az RMDSZ és a PSD álláspontját. Az egyik az aradi Szabadságemlékmű - azóta már megoldott - helyzete, a másik pedig a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetemen létrehoz andó önálló magyar karok - még mindig rendezetlen - sorsa volt. +++ kgf/klb 18.22 LMT 260704 2288 vissza BP0179 4 130 MTIb2006 JAVÍTÁS Nagyköveti értekezlet – Kovács László: évi négymilliárd eurót az EUtól kod: di plomácia/KULP fk: HU Budapest, 2004. július 26., hétfő (MTI) - Az Európai Unió tagállamaiban működő magyar külképviseleteknek az elkövetkező időszakban kiemelten kell érvelniük annak érdekében, hogy az új uniós büdzsében a Magyarországra jutó támog atás érje el a nemzeti össztermék 4 százalékát, évi bruttó négymilliárd eurót, csak így lehet megfelelő a felzárkózásunk üteme - mondta a külügyminiszter a nagyköveti értekezleten tartott nyitó előadásában, hétfőn Budapesten. "Nagyköveteinknek hangsúly ozniuk kell, hogy a 2007 és 2013 közötti új EUköltségvetésben megfelelően finanszírozni kell a bővítésből adódó feladatokat, a tíz új tagállam felzárkózását" - közölte Kovács László. A külügyminiszter a külképviseletvezetők előtt hangsúlyozta: a nagy követeknek és főkonzuloknak a közösségi politikák finanszírozásának biztosítását, illetve a gazdasági versenyképesség erősítését szolgáló lisszaboni folyamat végigvitelét szolgáló érveket is használniuk kell az új EUbüdzsé kapcsán. Kovács László szeri nt ugyanakkor az érvelésben nem a számoknak kell elsőséget biztosítani, hanem a célokra kell összpontosítani. Mint mondta, az Agenda 2007 elnevezésű munkacsoport - amelyben minden érintett tárca részt vesz - dolgozik a részletes célok számbavételén. A diplomácia irányítója pártállástól függetlenül a 24 magyar európai parlamenti képviselőt is arra kérte, hogy a "Magyarország érdekérvényesítése szempontjából fontos célok" megvalósításáért dolgozzon. A szabad munkavállalás kapcsán megjegyezte: meg kell győzni a tagállamok vezetőit arról, hogy a teljes körű hozzáférés a negyedik uniós szabadságjoghoz az EU versenyképessége, szolidaritásának erősítése vonatkozásában is rendkívül fontos. Kitért arra, hogy az uniós beilleszkedés és a folyamatos érdekérv ényesítés feladatát kell szolgálni nemcsak a brüsszeli magyar EUmisszión, hanem valamennyi tagállam fővárosában, sőt az EU és Magyarország törekvéseit a tagjelölteknél, Bukarestben, Szófiában, Zágrábban és Ankarában is meg kell értetni a magyar missziókna k. Kovács László szerint az európai alkotmányos szerződés végső formájába minden fontos magyar célkitűzés bekerült, így az alapelvek között van felsorolva a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó utalás, ami ezentúl "hivatkozási alap". Szólt a külügyminiszter arról is, hogy alkotmányos európai alapelv lett a tagállamok egyenjogúságának elve, ami alapján 2014ig biztosan jelölhet minden ország egyegy szavazati jogú biztost, "és ez a rendszer akár 2014 után is megmaradhat". Előadá sában a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások ügyéről is beszélt a diplomácia irányítója.
