Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-27
9 a többség akarata ellenére, parlamenti támogatás nélkül nem lehet elérni. Orbán Viktor autonómiát sürgető kijelentéséről szólva Borbély azt mondta, a "most vagy soha" módszer nem vezet semmire. A radikálisabb, bár jóval kisebb jelentőségű er délyi magyar szervezetek azonban már húznák a határokat. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke például még 1995ben kidolgozott egy romániai magyar autonómaelképzelést. Ezt az RMDSZ hat képviselője terjesztette a Tisztelt Ház elé, azonban érdemi vi ta nélkül már le is söpörte az asztalról a parlament két háza, alkotmányellenesnek minősítve. Tavaly nyáron egy másik testület, az RMDSZ belső ellenzékének számító Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Toró T. Tibor kért fel egy szakértői csoportot egy tö bb törvénytervezetből álló autonómiacsomag kidolgozására. A csoport Bakk Miklós kolozsvári politológus vezetésével három tervezetet tartalmazó általános kerettörvényt állított össze. Emellett elkészítették Székelyföld statútumát, amely sajátos jogállású ré gióként határozná meg a Székelyföldet, és amely beilleszkedik az általános kerettörvény szabályozásaiba. Talán ősszel kerülhet ez a parlament elé. Tegnap azt is megkérdeztük Orbán Viktortól, szerinte feltételee a román EUtagságnak az autonómia megadása. Erre Orbán, aki az Európai Néppárt nevében bírálta Romániát a helyhatósági választási törvény miatt is, óvatos, kitérő választ adott, mondván, ha az autonómiának lenne tömegtámogatása, akkor az demokratikus követelés lenne, a demokrácia pedig kritériuma a z EUcsatlakozásnak. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára tegnap sietett kijelenteni, hogy nem Orbán Viktor, hanem a koppenhágai kritériumok döntenek egy csatlakozó ország felvételéről. "Ezek között szerepel, hogy az adott ország te ljesítse az előzetesen elfogadott vállalásait, de az autonómia kérdését Románia esetében nem sorolták ide" – mondta Bársony András. Mi az autonómia? Máig nincs egységes, mindenki által elfogadott autonómiadefiníció. A kilencvenes évek elején ugyan az EB EÉ egyik szakértői konferenciáján kísérletet tettek a fogalom meghatározására, de csak egy listát állítottak fel, amely azokat a megoldásokat tartalmazza, amelyeket ez alá a fogalom alá vonhatnak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997ben kelt, a föderalizmusról, régiókról, helyi autonómiáról és kisebbségekről szóló határozata szintén arra bátorítja az államokat, hogy – ahol a körülmények megfelelők – a kisebbségi helyzetek kezelésére területi autonómiát hozzanak létre. De ez a határozat sem fektet le irányadó autonómiafogalmat, és jogilag sem kötelezi az államokat. Az önmagukat kisebbségiként regisztrált személyek által választott testületek képviselik őket, és gyakorolják a kulturális intézményrendszer irányítását. Kardos Gábor nemzetközi jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának előadója arra emlékeztet, hogy az etnikai alapú autonómiának két fajtája van: területi és kulturális. A kulturális autonómia alapja a perszonális autonómia, melynek lényege, hogy mindenki szabadon választhatja meg id entitását. Jogállamokban a kisebbségi önkormányzatok gyakorolják az ezzel járó jogokat, mint például az iskolák és más kulturális intézmények fenntartása. A kulturális jogok egyébként a politikai szabadságok alapján járnak. Ha nincs kisebbségi önkormányzat , a közösség maga gyakorolja őket. KeletKözépEurópában ez azért bajos, mert a kisebbségek szegények, önerőből nem tudnak intézményeket fenntartani, ehhez állami finanszírozásra van szükségük. Ez a helyzet Magyarországon is, azzal a különbséggel, hogy ná lunk a kisebbségi önkormányzatok nem használják ki a jogilag garantált lehetőségeket: az intézményeknek csak kis része került az ő tulajdonukba – mondta a kutató. – Területi autonómia olyan esetekben jöhet létre, ha földrajzilag körülhatárolt területen az adott etnikum alkotja a többséget. Ekkor speciális önkormányzati jogokat kaphat: az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a helyi rendőrség is saját hatáskörükbe tartozik. Ez a helyzet például Spanyolországban is Baszkföldön és Katalóniában. Sztálin i magyar sziget A Magyar Autonóm Tartomány (MAT) 1952ben jött létre Marosvásárhely központtal. A román alkotmányt ugyanis Sztálin csak ezzel együtt hagyta jóvá. A történelmi Székelyföld határát viszonylagos pontossággal követte a MAT területe. A tartomán yt magyar származású, de Bukaresthez hű káderek vezették. Később egyre inkább román származású potentátokat ültettek a helyükre. Viszonylagos védettséget kaptak a magyarok, szabadon használhatták nyelvüket, de a tartományon kívül érvényesülhetett a homogen izációs politika.
