Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-05
5 Patrubány Miklós a tömeg előtt azt mondta: "ez a népszavazás helyreállíthatja a magyar nemzet becsületét, Magyarország ezzel egy 84 éves problémát orvosolhat". Az Alkotmánybíróság március 1jén hagyta jóvá az Országos Választási Bizottság határozatát, amely elfogadta az MVSZ által kezdeményezett népszavazáson felteendő kérdést. Eszerint arra kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanake magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, v agy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják. +++ bwt/bbb 14.06 LMT 020704 2958 BP0292 2 230 MTIk1076 Szili Katalin: az EU alkotmányos szerződése szélesíti a nemzeti parlamentek lehetőségeit kod: jogszabály/JOGI/ogy/parl ament/eu/NKSZ/BELP fk: EUR/HU ld: Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Hága, 2004. július 2., péntek (MTI) - Az EU nemrég jóváhagyott alkotmányos szerződése szélesíti a nemzeti parlamentek lehetőségeit az uniós döntéshozatali folyamatok befo lyásolására, és megfelelő garanciákat is tartalmaz erre - mondta az MTInek pénteken Hágában az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin az EUtagországok parlamenti elnökeinek aznap kezdődött konferenciáján vesz részt, amelynek egyik fő témája az úgynevezet t szubszidiaritás elvének érvényesülése és a nemzeti parlamentek ebben játszott szerepe. A szubszidiaritás elve azt írja elő, hogy az EUban a döntéseket mindig az érintettekhez legközelebbi (legalacsonyabb) szinten kell meghozni, s közösségi fellépés csak akkor indokolt, ha az adott probléma másként nem vagy nem elég hatékonyan kezelhető. Az alkotmányos szerződés szerint a parlamentek előzetesen állást foglalhatnak majd arról, megfelelneke a szubdszidiaritás követelményének az Európai Bizottság á ltal kezdeményezett uniós jogszabálytervezetek. Ha legalább egyharmaduk úgy ítéli meg, hogy nem, akkor azokat a bizottságnak felül kell vizsgálnia. A hágai tanácskozáson kételyek és fenntartások is megfogalmazódtak azzal kapcsolatban, mennyire hatékon yan tudnak majd élni a parlamentek ezzel a lehetőséggel. Szili Katalin e tekintetben azt a mozzanatot emelte ki, hogy a törvényhozásoknak mindössze hat hét állna rendelkezésére esetleges kifogásaik megfogalmazásához. További problematikus mozzanat, ho gy a bizottság nem köteles tekintetbe venni a parlamentek kifogásait: ezek alapján módosíthatja és el is vetheti, de eredeti formájában meg is tarthatja javaslatát. Az elnök asszony szerint az alkotmányos szerződés ezzel együtt is megfelelő garanciáka t nyújt a parlamentek számára, amennyiben lehetővé teszi, hogy szükség esetén az Európai Bíróság elé vigyék az ügyet. "A garanciális elemek megfogalmazásával az alkotmányos szerződés közelebb viszi a választókhoz az uniós döntéshozatalt. A polgárok ne m fogják úgy érezni, hogy Brüsszel a fejük fölött hoz olyan döntéseket, amelyekhez nekik semmi közük" - mondta. Végső soron azonban "a parlamentektől függ, hogy az általuk egyébként birtokolt legitimitással mennyire tudják majd elérni, hogy az emberek ne csak Európát, de az ezen a szinten születő döntéseket is magukénak érezzék" - tette hozzá. Mindennek csak attól kezdve lesz gyakorlati jelentősége, hogy az alkotmány hatályba lép, ami viszont azt feltételezi, hogy a szerződést mind a 25 tagországba n megerősítsék. A nemzeti parlamentek azonban ettől függetlenül folytatják a kibővülő mozgásterük kihasználásához szükséges előkészületeket. Tervezik például, hogy közös képviseletet állítanak fel Brüsszelben az uniós döntéshozatali folyamatok közvetlen kö zelről történő figyelésére. Mindez nemcsak az alkotmányos szerződéssel függ össze, hanem azzal is, hogy a nemzeti parlamenteknek általában érdeke, hogy a lehető legszélesebb körben legyenek informálva az uniós ügyekről. "Magunk miatt szükséges az, hogy nemcsak a kormányzati kontrollban, hanem a törvényalkotásban is a lehető legszélesebb és legmélyebb információkkal rendelkezzünk" - mondta Szili Katalin. +++ ker/ksb 16.26 LMT 020704 3665
