Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-26
7 helyzetét. Az a tény, hogy mégis születtek ilyen jogi normák és határozatok, kizárólag két dolognak köszönhető: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelenlétének, az ebből adódó bukaresti politikai alkuknak, valamint a nemzetközi közösség nyomásának. Hogy az RMDSZ kompromisszuma i mire voltak elegendők, láthatjuk. Önálló állami magyar egyetemre, autonómiára már nem futotta belőlük. A hatalomba egyre inkább beágyazódó szövetség alkulehetőségeit ma többnyire a pozíciószerzés emészti fel. Ebben a politikai környezetben fordul Románia az uniós csatlakozás célegyenesébe. A tizennégy év alatt felhalmozódott tapasztalatok értelmében Bukarestet most, az EU kapujában kell rávenni arra, hogy gyakorlatban is teljesítse azt, amit egyébként nemzetközi dokumentumok elvárnak tőle. A koppenhágai kritériumokként emlegetett feltételek szerint a jelölt államnak egyebek mellett stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését, biztosítja a kisebbségek védelmét, joga ik tiszteletben tartását. A választási törvény antidemokratikus módosítása vagy az autonómia merev elutasítása, mi több, az önrendelkezés követelőinek üldözése nem a jó irányba mutat. Ennek tudatosítása Brüsszel részéről megkezdődött. Az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó néppárt ma már tisztán látja a romániai helyzetet, s az annak javítása érdekében történő határozott fellépése aligha fog váratni magára, ellentétben a posztkommunista román hatalom őszi választási sikeréért szorító budapesti kormá ny tartalom nélküli mosolydiplomáciájával. Mint az a most zárult tusnádfürdői szabadegyetemen is kiderült, a román ellenzék vezető politikusai értik, megértik a magyar jobboldal, az erdélyi magyarság törekvéseit, amelyek nem valami ellen, hanem egy európai célkitűzés mellett fogalmazódtak meg. Mozgalmas évek előtt áll Románia. Óra indul, szurkolunk! vissza Budapesten kezd Colin Powell Magyar Hírlap 2004. július 26. Szerző: Fodor György Holnap érkezik Budapestre Colin Po well amerikai külügyminiszter. Richard Boucher, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hét végi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Powell ma hétnapos körútra indul: látogatást tesz Magyarországon, Egyiptomban, SzaúdArábiában, Kuvaitban és Lengyelor szágban. Colin Powell amerikai külügyminiszter az öt országot érintő körúton Amerika "közeli barátaival" az iraki helyzetről, a terrorizmus elleni háborúban való együttműködésről, az izraeli – palesztin viszonyról, a gázai (izraeli) kivonulás kínálta leh etőségekről és a szélesebb értelemben vett közelkeleti és északafrikai reformokról tárgyal – közölte Richard Boucher szóvivő. Boucher elmondta, hogy Colin Powell Budapesten találkozik "a magyar társadalom széles rétegeinek képviselőivel, hogy kiemelje a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok erejét, s emellett felszólal a magyar külképviseletek vezetőinek, nagyköveteknek a budapesti értekezletén". A lengyelországi vizit apropóját a varsói gettólázadás hatvanadik évfordulója adja, de világos, hogy az Ir akban komoly szerepet vállaló Lengyelországban másról is szó lesz. A szaúdi és főleg az egyiptomi látogatásnak nemcsak az iraki állapotok – az elrabolt egyiptomi diplomata – ügye ad különös jelentőséget, hanem a palesztin helyzet, Jasszer Arafat megrendül t vezetői pozíciója is. Powell budapesti látogatása azért is érdekes lehet, mert közismert, hogy az amerikai külügyminiszter nem volt éppen lelkes híve az Irak elleni háborúnak, és a tekintélyes Time magazin már 2002. augusztus 31én jelentette: a külügym iniszter megelégelte a bólogatójános szerepét, és távozni készül posztjáról. Az bizonyosnak látszik, hogy ha Busht újraválasztják, akkor Powell nem akar külügyminiszter lenni: elege van Dick Cheney alelnökből és Donald Rumsfeld védelmi miniszterből, akik s orra megtorpedózták diplomáciai erőfeszítéseit. Ôk ketten állítólag gyakran megvezették őt, az exkatonát, aki viszont lojálisan mindig teljesítette a parancsot. A Time szerint egyetlen ok késztethetné Powellt a maradásra: ha komoly diplomáciai áttörés kíná lkozna a KözelKeleten. Az iraki háború kezdete előtt fél évvel Powell megkísérelte megakadályozni vagy legalább is késleltetni az inváziót – írta két évvel ezelőtt augusztusban a Time.
