Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-24
10 szentpéterfaiak ismét birtokba vehették azokat a szántókat, erdőket, szőlőket, amelyeket korábban évtizedeken át csak vágyakozva nézhettek a határ innenső oldaláról, ám a földek megműveléséhez szükséges gépekkel továbbra sem kelhetnek át a hatá ron. Az 1991ben megnyílt - reggel hattól este 10ig nyitva tartó - átkelőn ugyanis csak személyforgalomra van lehetőség. A helyieknek munkagépeikkel 40 kilométert kell kerülniük, hogy a pinkamindszenti határátkelőn eljuthassanak a légvonalban csupán néhán y száz méterre lévő birtokaihoz. A polgármester arra, hogy miért csak most fordultak a belügyminiszterhez, azt válaszolta: a falubeliek az uniós csatlakozás után igazságtalannak és érthetetlenek tartják a helyzetet. Az a kérésük, hogy az átkelő esti nyitv atartási idejét hosszabbítsák meg éjfélig. Walter Strobl, a határ túloldalán fekvő Eberau polgármestere a szentpéterfaiak kérését támogató levelében azt írja: nekik azért fontos az átkelés megkönnyítése, hogy a magyar földtulajdonosok mielőbb rendbe tehes sék az évtizedekig kényszerből elhanyagolt birtokaikat. Tóth István, a Szombathelyi Határőr Igazgatóság osztályvezetője érdeklődésünkre azt mondta: a teljes magyarosztrák határszakaszon az átkelők működését kétoldalú szerződés szabályozza, így a szentpét erfai változtatáshoz mindenképpen az osztrák és a magyar kormány közös döntése szükséges. vissza A befogadó európai közösség Népszabadság • Kőszeg Ferenc 1 , Nagy Boldizsár 2 • 2004. július 24. 2004. június 22én a menekült ek világnapja alkalmából Berlinben nemzetközi konferenciát szervezett az Evangélikus Akadémia és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselete, amelyen a hivatalban lévő köztársasági elnök, Johannes Rau nagy tapssal fogadott beszédében a következőket je lentette ki a világ 17 millió nemzetközi és belső menekültjéről szólván: "E milliók szenvedése iránt nem maradhatunk közömbösek. A nemzetközi közösségnek, de mindenekelőtt a jóléti demokráciáknak és polgáraiknak a dolga a segítségnyújtás: egyrészt az érin tettek kívánságára, másrészt saját jogos érdekükből. A szenvedés és a szükség tengerében huzamosan nem lehet a jólét szigetét fenntartani. Meghazudtolnánk az emberi jogok elidegeníthetetlenségéről vallott nézeteinket, ha vállrándítva szemlélnénk a menekült ek szenvedéseit. A menekültek megsegítése és a menekülési okok leküzdése összetartoznak." Kezdjük a menekültek számával. Az Európai Unióban a menekült státust kérelmezők száma 2003ban 288 000 volt, 85 000rel kevesebb, mint 2002ben. Idén a tendencia fol ytatódott mind az unión belül, mind Európa egészében, mind világméretekben. Németország tizedannyi menekülőre számít, mint az 1992es csúcsesztendőben, az Egyesült Királyságban húszszázalékos csökkenést tapasztaltak a tavalyi adatokhoz képest, amelyek visz ont 30 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2002ben. Többen jönnek vagy kevesebben? A menekültek száma két tényező függvénye: egyrészt a kibocsátó országokban zajló konfliktusoké, másrészt az európai országok között alkalmazott, a menekülők ügyében el járni hivatott országot kijelölő mechanizmusoké. Ha elcsitul Afganisztán, Koszovó, Irak, onnan kevesebben jönnek, ha nő a csecsenek elnyomása, Oroszországból többen. A részletes európai menekültstatisztikák jól mutatják ezt. Nincs arról szó, hogy békés, de szegény országokból kérelmezők tömege érkezne. 1 a Magyar Helsinki Bizottság elnöke 2 nemzetközi jogász
