Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-20
4 alapján az első két és fél esztendőben a spanyol szocialista, katalán nemzetiségű Josep Borrell, majd utána a német kereszténydemokrata HansGert Pöttering kapná a posztot. A liberálisok és a zöldek azonban a lengyel Bronislaw Geremeket támogatják. A harm adik jelölt, a francia kommunista Francis Wurtz a második fordulóban Borrell javára lép vissza, aki így valószínűleg megszerzi a szükséges többséget. (Szükség esetén négyszer szavaznak, ha másképp nem megy, akkor a két megmaradt közül az idősebb nyer.) Az "összeállt" parlament csütörtökön szavaz arról, hogy elfogadjae az állam- és kormányfők tanácsának jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára. A portugál konzervatív José Manuel Durao Barroso csak a sajátjai, a néppártiak támogatásában lehet biztos. A szocik és a liberálisok megosztottak lehetnek a titkos szavazáson. A zöldek, az eurokommunisták és az euroszkeptikusok várhatóan ellene szavaznak. Barrosonak a szavazó képviselők voksainak többségét kell elnyernie. Nem valószínű, de megtörténhet, ami m ég soha: az EP nem adja áldását a jelöltre. Ez egyfelől igencsak láthatóvá tenné a többnyire háttérbe szoruló EPt, másrészt komoly válságot okozna az EUban. Az EPben nincs kormánytöbbség és ellenzék sem, így a pártfegyelem sem "kötelező". Ha volna értel me a hagyományos bal- és jobboldali fölosztásnak, akkor a két tábor közötti arány 40,338,6 százalék lenne a jobboldal javára. Az EP tagjainak kicsit több mint fele új - például maga Borrell is. A nők aránya csökkent, harminc százalék alá, főleg az új tag államok miatt. Továbbra is tisztázatlan a képviselők jogállása költségtérítéseik szempontjából. Nem sikerült egységesíteni a fizetésüket sem, így például az olasz eurohonatyák tízszer többet keresnek, mint lett kollégáik. Az EP kiadásainak majdnem fele for dításra és tolmácsolásra megy el, mindenki használhatja anyanyelvét. Sokba kerül a (franciák kivételével) mindenki által fölösleges vándorcirkusznak tartott ingázás is Brüsszel és Strasbourg között. Az EPképviselőség nagy leterheléssel: sok utazással és folyamatos munkával jár. Ehhez képest az eurohonatyáknak folyamatosan küzdeniük kell azért, hogy "komolyan vegyék" őket. Legtöbbjük vagy az "ugródeszkán áll", és innen készül majdani, magasabb hazai posztokra - vagy már a "lejtőn lefelé halad": otthoni tis ztségből kikopva került az EPbe. A magyar képviselők közül többen megfigyelőként vagy az EUval máshol foglalkozó politikuskéntszakértőként már gyakorlottak. Befolyásosnak ígérkezik például a néppárti Szájer József, Becsei Zsolt, az EPben egyetlen roma Járóka Lívia, illetve Schmitt Pál, Őry Csaba és Gál Kinga, a szocialistáknál Tabajdi Csaba, Kósáné Kovács Magda, Dobolyi Alexandra, Gurmai Zita, Fazakas Szabolcs, a liberálisoknál SzentIványi István. (Két magyar képviselő van Szlovákiából is.) De a többi ek is "zsebükben hordják a marsallbotot". vissza Szlovákiában kárpótlás nincs, nevesítés van Népszabadság • Ny. G. • 2004. július 20. Hatszázezer hektár nevesítetlen föld várja jogos tulajdonosát Szlovákiában, jövő év szept emberéig. A pozsonyi kárpótlási törvény ugyan nem teszi lehetővé, hogy elkobzott földjeiket külföldi állampolgárok is visszaszerezzék, ez azonban a nevesítetlen földekre (amelyek tulajdonosa a telekkönyv alapján nem ismert) nem vonatkozik. A Fidesz szerint több tízezer magyar állampolgárt érint az ügy. - Azok, akiket nem kitelepítettek, vagy erőszakkal eltávolítottak, hanem elköltöztek, és az érintett területen volt örökségük, érvényt szerezhetnek igényüknek - mondta az MTInek Simon Zsolt, a szlovák kormá ny mezőgazdasági minisztere. - A magyar kormánynak jogsegélyszolgálatot kellene nyújtania az érintett magyar állampolgároknak - nyilatkozta a Népszabadságnak a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Bába Iván hozzátette: Budapestnek és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának el kell érnie a jövő szeptemberi határidő kitolását. A Fidesz
