Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-19
16 BP0028 4 230 MTIk1010 A Magyar Szó összeállítása a magyarellenes atrocitásokról és a hatósági lépésekről kod: kormány/diplomácia/újság/JOGI/PRES/KULP/BELP fk: HU/SZERBIA/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelent i: Belgrád, 2004. július 17., szombat (MTI) - Terjedelmes összeállításban foglalkozik hét végi számában a Magyar Szó című újvidéki napilap a magyarellenes kilengésekkel és Vojislav Kostunica szerb kormányfő által kezdeményezett, a jelenség okait feltár ó tárgyalássorozattal. A lap washingtoni tudósítója, Purger Tibor jegyzetében rámutat arra, hogy a vajdasági magyar közösség szokatlanul magas tűrőképessége és vezetőinek a csendes munkára, nem pedig a hangzatos szólamokra összpontosító stílusa nemegys zer bizonyult már gyümölcsözőnek. A legújabb kisebbségellenes gyűlölethullám ismét feladta nekik a leckét, s az arra hivatottak idejében szánták el magukat, hogy kicsikarják az odafigyelést. Ha egyáltalán áttörésről kell beszélni, akkor az kétségtelenül er ősödő követelésüknek, a magyar kormány interveniálásának köszönhető, nem pedig egyetlen amerikai kongresszusi tag levelének. Purger sajnálatosnak tartja, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács nem küldte el képviselőjét Washington ba, az amerikai kongresszus két munkacsoportjának tájékoztatójára, ennek következtében ugyanis a helyenként szépítő magyarázatokkal előálló belgrádi és újvidéki politikusok álltak a házigazdák figyelmének középpontjában, nem pedig azok, akiknek az érdekébe n az egészre sor került. Orosz Klára kommentárjában dicséretes első lépésnek nevezi a Kostunica által kezdeményezett tárgyalássorozatot, megjegyezve, hogy "valóban nagyon aggasztóak a nemzetiségek közötti viszonyok Vajdaságban, ha maga a miniszterelnök is egész héten keresztül ezzel a kérdéssel foglalkozik". A cikk szerzője megjegyzi, hogy már a kezdet kezdetén tisztázatlanok a dolgok: míg a szerb parlament elnöke úgy nyilatkozott, hogy az év elejétől május végéig 294 etnikai hátterű incidenst történt, a belügyminiszter szerint másfél év alatt 49 ilyen esetet jegyeztek fel. A lap szabadkai tudósítója, Kabók Erika szerint elképesztő, hogy a belügyminiszter - saját bevallása szerint - hírzárlatot rendelt el az atrocitásokkal kapcsolatban, s az is baj, hogy sem ő, sem a kormányfő, sem a helyettese, sem pedig a parlament elnöke nem tett semmit, amíg az anyaország erélyesen nem reagált az egyre gyakoribb atrocitásokra. A magyar belügyminiszter és a külügyminiszter fellépése már veszélyeztette Szerbia poli tikai érdekeit, s ez volt az a pillanat Kabók szerint, amikortól nem lehetett tovább a szőnyeg alá söpörni a történteket, s a nemzetközi nyomásnak engedve a kormányfő látványos tárgyalássorozatot kezdett. A lap interjút közöl Pavel Domonjival, az újvi déki Helsinkibizottság vezetőjével, aki szerint az atrocitások száma türelmetlenségre és toleranciahiányra vall, de külön aggodalomra ad okot az a törekvés, hogy bagatellizálni próbálják a kilengéseket. A hatóságok passzivitásának logikus következményekén t csakis fokozódhat az erőszak - figyelmeztet Domonji, aki szerint a Vajdaságban a kisebbségekkel szembeni tervszerű, összehangolt nyomásgyakorlás zajlik. +++ kpj/kkn 09.38 LMT 170704 3471 vissza BP0095 4 230 MTIk1024 Tu rulünnepség Tiszaújlakon a magyar főiskola körüli konfliktus jegyében kod: EVFO/VEGY fk: HU ld: Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Tiszaújlak, 2004. július 18., vasárnap (MTI) - Immár tizenötödik alkalommal tartották meg vasárnap a k árpátaljai magyarság legnagyobb tömegrendezvényét, a Turulünnepséget a Rákócziszabadságharc első győztes csatájának helyszínén, Tiszaújlakon, de az ünnepséget ezúttal beárnyékolta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola leendő épületének tulajdo njoga körül kialakult konfliktushelyzet. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvény ünnepi szónoka, Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője volt, aki beszédében kiemelten foglalkozott a beregszászi székhelyű főiskola helyzetével. Történelmi analógiákra utalva hangsúlyozta, hogy a KMKSZ merész álma vált valóra, amikor tíz évvel ezelőtt másokkal együtt létrehozta a mára állami akkreditációval elismert magyar főiskolát. "Felemelő és ünnepi volt a pillanat, amiko r 2002ben Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah, akkori ukrán miniszterelnök jelenlétében a beregszászi városi tanács a felsőoktatási
