Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-19
5 P ortugália már megkezdte a szavazás 2005. januári kiírásának előkészületeit. A dán kormány tavaly jelentette be, hogy a polgárok kezébe adja a döntést, Írországban pedig az alkotmány írja elő a referendum megtartását, mivel az uniós szerződés a nemzeti alko tmány megváltoztatását jelenti. Luxemburg 1936 óta első ízben adja majd meg a lehetőséget polgárainak, hogy közvetlenül határozzanak egy kérdésben. Bizonytalan a helyzet Lengyelországban, ahol a végső döntést egy referendum kiírásáról valószínűleg azt kö vetően hozzák majd meg, hogy a parlament már szavazott az alkotmányról. Lengyelország azon tagállamok egyike, ahol a legnagyobb az esélye a szerződés elutasításának. Hollandiában a törvényhozás alsóháza egyszer már döntött a referendum mellett, ám várhatóa n második szavazásra szükség lesz. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök szerint országában az alkotmány október 29i aláírását követően 50 nappal tarthatnának referendumot. Lettországban sincs még hivatalos döntés, ám a népszavazás kiírása itt is valószí nűnek látszik. Bizonyosan nem lesz népszavazás viszont Németországban, ahol ezt az alkotmány nem teszi lehetővé. Schröder kancellár az EUobserver szerint azt szeretné, ha a szövetségi parlament még az idei év végén ratifikálná az új uniós alapszerződést. vissza Milosevics halasztást kapott Népszabadság • Füzes Oszkár • 2004. július 19. Csak augusztus végén folytatódik Szlobodan Milosevics pere. A bíróság a volt szerb vezér szívbetegsége és magas vérnyomása miatt rendelt el újabb halasztást. A hatvankét éves vádlot t önmaga védője is, és a sok munkával járó ügyvédi munka láthatóan túlterheli. Ennek ellenére nem hajlandó elfogadni, hogy más védje. Ősszel a bíróság feltehetően kötelezni fogja a kirendelt, vagy általa megbízott ügyvéd alkalmazására. Milosevics akkor ke zdi meg a tárgyalás második, védelmi szakaszát, mivel az ügyészek két év után befejezték a vád bizonyítását. Milosevics keményen védte magát, és erre készül az "ő" tárgyalási szakaszában is. Ítélet másfélkét év múlva várható. Az eddigiek szerint a háború s bűnökért viselt politikai felelősség alapvetően bizonyított, de kérdéses, hogy mennyiben lesz jogilag is kimondható a vádlott bűnössége. - Húsz év börtönre biztosan elég lesz - mondják magabiztosan a vád "megfigyelői" Hágában. A nem hivatalos ügyvédek vi szont azt sem zárják ki, hogy a per Milosevics érdemi megbüntetése nélkül ér véget. Jelenleg azonban a ráérő jogászok azon vitáznak, hogy a bíróság kötelezhetie a vádlottat, hogy szokjon le a dohányzásról - hiszen emiatt magas a vérnyomása, ezért kell hal asztgatni a tárgyalást. vissza Migas nem tud magyarul Népszabadság • MTI - Jelentés • 2004. július 19. A szlovákiai Magyar koalíció Pártja kiábrándítónak találja, hogy Szlovákia új budapesti nagykövete nem tud magyarul - ny ilatkozta a SITA szlovák hírügynökségnek Bauer Edit MKPpolitikus. Ivan Gasparovic államfő a múlt héten aláírta Juraj Migas karrierdiplomata kinevezési okmányát. Szlovákiának közel két éve nincs nagykövete a magyar fővárosban; az előző jelöltet, a magyarul jól beszélő egyetemi tanárt, Frantisek Devínskyt az államfő nem ta lálta alkalmasnak a posztra, mondván: Budapestre gyakorlott karrierdiplomatát kell küldeni. Migas e feltételnek megfelel, hiszen a külügyminisztérium bilaterális főosztályának vezetője már több országban szolgált, legutóbb a brüsszeli szlovák EUmissziót v ezette. Magyarul viszont nem beszél. - Ha én diplomata akarnék lenni, mindenképpen fontosnak tartanám, hogy bírjam a célország nyelvét - nyilatkozta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, aki sajnálatosnak tartja, hogy Gasparovic még azelőtt nyilvánosságra hozta a jelölt nevét, mielőtt Magyarország kinyilvánította volna támogatását.
