Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-12
23 Tizenöt év telt el a rendszerváltozás óta, de a cigányság foglalkoztatási és lakhatási esélye i, mobilitási lehetőségei alig változtak. A romák egyre intenzívebben kapcsolódtak be a politikai küzdelmekbe, amitől sokan körülményeik javulását várták, mindhiába. Bár egyre inkább előtérbe kerül a "roma kérdés", előrelépniük nem sikerül. "Szó sincs ar ról, hogy a politika a cigányok hóna alá nyúlt volna" – véli Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elnöke. A politika az összes súlyos társadalmi kérdéshez hasonlóan a roma kérdést is saját pozícióinak a megerősítéséhez használja eszközként. Tény, hogy egész KeletKözépEurópában 1990 óta tovább romlott a cigányság helyzete. A rendszerváltás után tömegével szűntek meg azok a hatalmas ipari létesítmények, amelyekben a romák részben a belső munkanélküliséget, részben a fogl alkoztatottak számát gyarapították. Mint minden modernizációs lépésnek, a rendszerváltozásnak is a kisebbségek a legnagyobb vesztesei, hiszen nem felkészültek az új kihívásokra, s még kevésbé vannak érdekérvényesítő kapcsolataik ahhoz, hogy a társadalom ak tív tagjai lehessenek. "Más kérdés, hogy a többségi társadalomban sem találta meg mindenki a számítását, és a vesztesek indulatai a legnagyobb vesztesek ellen irányultak, adott esetben a cigányság ellen. Az előítéletek felerősödtek, hiszen 1990 előtt olyan világban éltünk, ahol az egyenlőség jegyében nem lehetett ezekkel a kérdésekkel találkozni" – fogalmazott Törzsök. A regisztrált munkanélküliek aránya 1994ben tetőzött, a foglalkoztatottaké 1997ben érte el a mélypontot – erről már Zolnay János kutató b eszélt. Mivel a szocialista nagyipar összeomlása szükségszerű volt, az ebből fakadó munkanélküliséget egyetlen kormányzat sem tudta volna hatékonyabban kezelni. A kutató szerint a romák felzárkóztatására az egyik megoldás az oktatás. Ha van olyan ágazat, amelyben a romahelyzet javult valamelyest, akkor ez az. A romáknak immár 7576 százaléka elvégzi a nyolc általánost, bár jó néhányan közülük nem 14, hanem 16 évesen. 1993ban tíz, néhány évvel ezelőtt húsz százalékuk iratkozott be érettségit adó intézményb e. "Vitathatatlan, az általános iskola elvégzésével még mindig nem javul munkapiaci helyzetük, de ez akkor is nagy eredmény, ha a lemorzsolódás még mindig magas" – fogalmazott Zolnay János. Mindkét kutató egyetért abban, hogy az áldatlan helyzet egyik oka a szabad iskolaválasztás a közoktatásban. Ennek az a következménye, hogy az utóbbi években rendkívül gyors szegregációs folyamatok kezdődtek, etnikai és szociális értelemben egyaránt. Összesen 93 ezer roma diák tanul általános iskolában, egy 2000es felmé rés szerint közülük minden harmadik roma többségű iskolába járt. Ahová elkezdenek a cigány gyerekek járni, s arányuk eléri a tíztizenöt százalékot, onnan a nem cigány szülők pánikszerűen elviszik a gyerekeiket más intézménybe. Az iskola rövid időn belül " cigány iskolává" válik, s a gyereklétszám is csökkenni kezd, mert annyi cigány gyerek nincs, hogy az intézmény az eredeti létszámmal működjön. Előbbutóbb így bezárják ezt az iskolát, és a legtöbbször olyan intézménybe helyezik át a cigányokat, ahol már el eve sokan vannak. "Ez irracionális társadalmi nyomás, ami megoldhatatlan helyzetek sokaságát teremti" – véli Zolnay. Harmadára csökkent a dolgozó roma férfiak száma A 80as évek derekán a roma férfiak 85 százalékát foglalkoztatták, ma alig 2829 százalé kuknak van munkája. Még tragikusabb adat, ha azt nézzük, hogy 1993hoz képest egyáltalán nem változott a cigányok foglalkoztatása. Ennek legfôbb oka továbbra is az alacsony képzettség. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a romák sokkal nagyobb hányada lakik falvakban és kistelepüléseken, mint az összlakosság. Ráadásul azokban a régiókban élnek, amelyekben amúgy is kritikus a foglalkoztatás. Az egy fôre jutó eltartottak aránya is katasztrofális, hiszen egy keresônek sokszor kilenctíz emberrôl kell gondoskodn ia. A PISAjelentés szerint a magyar iskolarendszer biztosít a legkevésbé esélyegyenlőséget egész Európában. Ezt arra alapozza, hogy óriási különbségek vannak az egyes iskolák követelményrendszere és a gyerekek teljesítménye között. A magyar társadalomban az a jelenlegi trend, hogy mindenki elit iskolába akarja járatni a gyerekét. Éppen ebből fakad a nagyfokú egyenlőtlenség. "Azok a normatívák ugyanis, amelyek a cigány iskolákban maradnak, nem elegendők arra, hogy az otthonról hozott hátrányokat le lehessen do lgozni" – fogalmazott Zolnay János. Törzsök Erika ezt azzal magyarázza, hogy a magyar társadalom hihetetlenül atomizálódott, kinyílt a szociális olló, és olykor a felelőtlen politika "elengedi" azokat a jelenségeket, amelyek arra utalnak, hogy óriási gyűl öletek húzódnak a mélyben. "Ez hatalmas veszély a többségi társadalomra, de leginkább a
